2011-05-11

Bánhegyi Ferenc, Hidán Csaba, Papp Sándor és Kurucz György – II. Rákóczi Ferenc

Áldás békesség! Szeretettel köszöntjük hallgatóinkat, Fekete Ágnest, az adás szerkesztőjét hallják.
Ha volt olyan alakja a magyar történelemnek, aki katolikusként is nagyon sokat tett a reformátusokért, az bizonyára II. Rákóczi Ferenc volt. Ez az év Rákóczi év is, sőt a Rákóczi évek befejezése, hiszen 2003-ban a szabadságharc kezdetének, most pedig végének 300. évfordulóját ünnepeljük. A Károli Gáspár Református Egyetem zászlójára tűzte az ünnep méltó megünneplését. Legutóbb egy konferenciát szerveztek Rákóczi, Mikes és a bujdosók címmel. Hallhatnak majd részleteket a konferencia egy-egy előadójától. De először Bánhegyi Ferencet kérdeztük meg, akinek szívügye Rákóczi és a kiemelkedő magyar emberek üzenetének továbbadása a mai nemzedék számára. Számos történelemkönyvet írt. Rákócziról egy képes albumot. Bánhegyi Ferenc iskolákba jár Rákócziról mesélni. Most ezt nekünk, felnőtteknek teszi.

Bánhegyi Ferenc: Az elmúlt tizenegynéhány évben a legtöbb vetélkedő és megemlékezés Rákócziról szólt. Hatvankét általános iskolát neveztek el Rákócziról, melyek zömét bejártuk két nagyszerű előadóval. Egyikük Hidán Csaba, aki be tudja mutatni ezen korszakok ruházatát, szokásait, fegyverzetét, és minden olyan dolgot, ami a gyereket érdekelheti. A másik előadótársam Nagy Csaba tárogatóművész. Méltóképpen megünnepelte az ország egy része Rákóczit, de sajnos azt az átütő erőt, mint például a Való Világ kap a televíziótól, azt nem kapja meg egyik történelmi személyiségünk sem. Nagyon sok iskolában jártam. Voltam Nyírbátorban, Hajdúsámsonban, Vaján, Berettyóújfalun, Hidasnémetiben, Encsen, sőt Kassára is meghívtak előadást tartani. Jártunk Rákóczifalván is, a három magyarországi Rákócziról elnevezett település egyikén. Rákóczifalva és Rákócziújfalu Szolnok környékén van, Rákóczibánya pedig egy kis település Nógrádban. Szolnokon olyan vetélkedőket tartottak Rákócziról éveken keresztül, ahol ötven-hatvan csapat jelent meg Kelet-Magyarországról. Csodálatos dolgot csináltak az iskolák.
Fekete Ágnes: Két oka van annak, hogy a református műsorban szeretnék Rákóczi Ferencről megemlékezni. Az egyik az, hogy vallási megértés szempontjából a magyar történelem rendkívül kiemelkedő személyisége volt. A másik pedig, hogy nem sok ilyen alakja van történelmünknek, aki ilyen hihetetlen áldozatokat hozott.
Bánhegyi Ferenc: Tudni kell, hogy Rákóczi dédnagyapja, I. Rákóczi György, Erdély fejedelme, az úgynevezett Bibliás őrálló fejedelem, aki ízig-vérig református volt, de olyannyira, hogy még a rendeleteit is mind a Károli Bibliából vette. A felesége Lorántffy Zsuzsanna volt, aki Comeniust Sárospatakra hívta, és nyomdákat, iskolákat alapított. A fiuk, II. Rákóczi György is református volt. Itt kezdődött a váltás, mert az ő felesége az a Báthory Zsófia volt, aki ízig-vérig római katolikus. Az ő fiuk I. Rákóczi Ferenc, akit a főúri összeesküvésben, majdnem kivégeztek. Ha nincs az anyja és persze egy óriási vagyon, amit odaadtak Bécsnek, akkor bizony I. Rákóczit is kivégezték volna. Az mentette meg, hogy áttért anyja hatására katolikusnak. I. Rákóczi Ferenc nem is foglalhatta el a fejedelmi trónt, mert akkor a Habsburgok uralták Erdélyt. II. Rákóczi Ferenc katolikusként nevelkedett. Ki nevelte őt fel? Nagyanyja, az erdélyi műveltségű Báthory Zsófia és édesanyja a kicsit latinos műveltségű, Horvátországból, a tengerpartról jövő Zrínyi Ilona. A két asszony nem nagyon értette meg egymást, ennek ellenére a gyermek olyan tudásalapot kapott, amely végigkísérte egész életében. Ott volt a nevelőapja, Thököly is, akitől sokkal többet tanult, mint a saját édesapjától, akit csecsemőkorában elveszített. Thököly evangélikus volt.
Fekete Ágnes: Hogy létezik az, hogy az ellenreformáció idején Zrínyi Ilona egy evangélikus emberhez ment hozzá?
Bánhegyi Ferenc: Úgy összekuszálódtak a Felvidéken a Rákóczi és a Thököly birtokok, hogy nehéz lett volna az akkori politikai helyzetet és a Habsburgok mohóságát is kezelni, ezért úgy döntöttek, hogy összeházasodnak, bár ez Báthory Zsófiának nem nagyon tetszett. Thököly szerette a kisgyereket és sok olyan dolgot megtanított vele, amit mástól nem tudhatott volna meg. Rákóczi fölül tudott emelkedni ezeken a nagyon éles vallási ellentéteken. Mert bizony a birtokait felprédálták egyszer a törökök, egyszer a labancok, és volt olyan, mikor a kurucok is, amikor még nem volt kurucvezér. Tudta azt, hogy Magyarországot meg kell védeni. Amit megtanult tizenkét éves koráig, abban meg is maradt, hogy ő magyar. Hiába próbálták átnevelni a különböző jezsuita iskolákban, nem tudták ezt kiverni belőle. Abban a pillanatban, amikor 1688-ban fel kellett adni Zrínyi Ilonának Munkács várát, az akkor tizenkét éves Rákóczi Ferkót (ahogy a család nevezte) és tizenhat éves nővérét, Juliannát Bécsbe vitték. Rákóczit rögtön elvitték egy jezsuita iskolába, Neuhausba, ahol szép lassan mindent elvettek tőle: a magyar ruháit, a hajviseletét, a fegyvereit. Nem egyszerre, nem durván, átnevelős módszerrel. Német ruhában járt, német frizurája volt, életének legnagyobb részében nem magyarul beszélt. De a történészek szerint magyarul álmodott és magyarul gondolkodott. És ez a lényeg. Többek között ettől nagyságos fejedelem ő. Julianna, a nővére, beszélte rá mindig, hogy a birtokokat ne hagyja, látogasson el oda az észak-magyarországi részekre. Az első találkozása félelmetes volt a számára, annyira, hogy vissza is menekült Bécsbe, mert olyan nyomort és nélkülözést látott. Később aztán találkozott Bercsényivel és visszajöttek az emlékei, akkor már nem szökött el, hanem maradt és hozzákezdtek a kurucfelkeléshez. Persze hogy? Majdnem az életét vették el. Amikor letartóztatták a sárosi várban, abba a cellába zárták, ahol annakidején a nagyapját, Zrínyi Pétert is kivégezték. Tudta, hogy nincs menekvés, a vesztét akarják. Kellenek a birtokai. Feleségének és Lehmann kapitánynak köszönhette, hogy megmenekült bécsújhelyi börtönéből. Nem is tudom, hogy miért nem filmesítik ezt meg? Túlszárnyalna minden nyugati kalandfilmet. Nemcsak a pénz számított, amit Sarolta Mária adott a kapitánynak, hanem az is, hogy ők poroszok voltak. Ekkor volt a porosz-osztrák háború és sokat beszélgetett Rákóczival és látta, hogy ez a Rákóczi nem hazudik. Beöltöztették egy börtöndolgozó ruhájába, egy szennyessel teli zsákot a nyakába vetettek mintha a szennyest vinné ki a várbörtönből, és kisétált az őrök között. Éjszaka volt. Nem ismerték fel, mert a csuklyát a fejébe húzta. Várta egy ló és az emberei. Árkon-bokron menekült Bécsújhelyből egyenesen Lengyelországba. Ott kezdődött aztán a tárgyalás főleg Bercsényivel, amiből aztán 1703-ban kibontakozott a kuruc szabadságharc.

Fekete Ágnes: Tehát azt látta, hogy Bécsben német úrként eléli az életét, vagy a birtokaira hazamenve veszélybe kerül az élete, amit nem is tud megőrizni.
Bánhegyi Ferenc: Nemcsak az etika döntött, bár Rákóczinál ez felülbírálhatatlan, mert az benne volt a vérében, minden magyar főúrban, hogy ha nem védi meg a birtokait, akkor nem lesz főúr. Ha nem lesz főúr, akkor nem tudja megvédeni a birtokon élő népeit sem. Meg kellene értenie minden magyarnak, hogy a mai Magyarország jócskán megcsappant területéből hárommegyényi terület nincs magyar kézben, külföldiek birtokolják. Ez így volt akkor is. Tudni kell Rákócziról, hogy Kőrösi György nevelte őt csecsemő korától, aki többször is megmentette az életét. Tőle az élet iskoláját tanulta meg. Például azt, hogy hogyan kell beszélni egy parasztemberrel, egy kereskedővel. A főurak nem nagyon elegyedtek szóba holmi pórnépekkel. Ez így volt természetes, de Rákóczi tudott tárgyalni a legalacsonyabb rétegből származó, bármilyen valláshoz tartozó emberekkel. Ő embernek nézett mindenkit. Rákócziról tudjuk, hogy mélyen vallásos ember volt, még a legnagyobb csaták, harcok közepette is minden reggel bement a legközelebbi templomba, Nyitrán, Kassán vagy a Felvidék bármely pontján tartózkodtak is és hosszan imádkozott. Amikor hazahozták a csontjait, megmérték a koponya űrméretét, másfélszer olyan agytérfogata volt, mint az átlagembernek. Zseniális vezető volt. Volt úgy, hogy több napig nem aludt és nem lehetett látni rajta. Rengeteget írt magyarul és latinul. Az ókortól kezdve napjainkig, az igazi nagyok, így Rákóczi is felül tudnak emelkedni a napi kis ellentéteken, és türelmesek tudnak lenni, mert csak így lehet egy országot, vagy akármilyen művet felépíteni. Rákóczi körül nincs vita, a mai politika egyik oldala sem meri bántani. Rákóczi az a személyiség a mai magyar történelmi visszaemlékezésben, közéletben, aki mindenek fölött áll.
Bánhegyi Ferenc: Most egy olyan könyvet próbálok összeállítani, ami arról szól, hogy az ezeregyszáz esztendő alatt a nyugat hányszor próbált minket, magyarokat megrövidíteni, becsapni, kisemmizni. Például a magyar fejedelemség száz éven keresztül tartott Gézáig. A száz év alatt az egy fejedelemre eső uralkodási időszak huszonkilenc év volt. Szent Istvántól III. Andrásig a háromszázegy év alatt tizenhárom évre csökkent. Huszonhárom Árpád-házi királyból kettő halt meg természetes halállal, a többit mind meggyilkolták. Huszonhárom királyból huszonegy a harmincadik évét nem élte meg. Majd jöttek a vegyesházi királyok a két Anjou király meg Zsigmond hárman, százhúsz évig ültek a trónon. Ez jó nekünk, mert nagy királyok között tartjuk számon. A négyszázharminc év alatt, amíg a Habsburgok uralkodtak, huszonhat év per fő uralkodási időt produkáltak, ami duplája az Árpád-háziaknak. Mohács 1526. Amikor itt az ország majdnem elvész, a török tönkreveri a magyar sereget és nincs Magyarország, ugyanekkor 1526-ban I. Ferenc a legkeresztényebb francia király szövetséget köt a törökkel. A Földközi-tengeren bonyolódik a kereskedelmi kapcsolat, élik vidáman az életüket, tehát nyerészkednek az egész ügyön. Csak az árulásról akarok beszélni. A nyugat mindig, amikor a magyaroknak segíteni kellett volna, mindig elárultak, soha nem küldtek se pénzt, se katonát. Felteszem a kérdést, hogy mit keres ott Savoyai Jenő szobra a budai vár előtt? Nem tudok elképzelni egy olyan országot, ahol egy idegen, elnyomó hatalom szimbolikus vezére legyen a középpontban. Gondoljunk bele, hogy Rákóczi szobra a Burg előtt Bécsben lehetne-e? Kizárt dolog. Amikor Rákócziék menekültek. Úgy gondolták, hogy Franciaország befogadja őket. Ez meg is történt, de csak egy kis időre és onnan is menniük kellett, így kerültek Törökországba.
Fekete Ágnes: Végülis árulás is volt a Rákóczi szabadságharcban.
Bánhegyi Ferenc: Igen. A labancok zöme, nem német volt, hanem ugyanolyan magyarok voltak, mint a kurucok. A főurak között is volt egy belső megosztottság. Azt a Károlyi Sándort, aki aláírta a szatmári békét, sokáig árulóként tartották nyilván a magyar történészek. Ma azért már nem mondjuk ezt. Ugyanaz történt, mint Görgeyvel. Nem volt áruló. Hideg ésszel felismerték, hogy ha továbbfolytatják a harcot, akkor elpusztul minden. A nagymajtényi síkon, amikor vége lett a szabadságharcnak, ott nem volt fegyverletétel. Ez nagyon fontos! Úgynevezett zászlóleszúrás volt. Akinél ott volt a kard, szablya, puska, pisztoly, azt hazavihette. Annyira békés volt a Rákóczi szabadságharc vége. Mindenki hazament és végezhette a maga kisnemesi, vagy éppen sószállító vagy jobbágyi munkáját. Azt elérte Rákóczi, hogy más korszak következett.

Papp Sándor: Mikes Kelemen kiváló példája annak, hogy hogyan lehet tisztességesen, hasznosan, alkotóan megélni az emigrációt a Rodostóban lévő magyar közösségben. Szigorúan foglalkozott írással, olvasással, fordítással. Nagy francia munkákat fordított magyarra és bedolgozta ezeket a leveleibe. A tevékenysége önmagát is megtartotta, bár nem volt biztos abban, hogy bárki olvashatja valamikor is Magyarországon. Amikor a tizennyolcadik században hazajött a kéziratos hagyománya és azt megjelentették, az egész emigrációról kialakult egy kép, ami a mai nemzedéknek is szól. Ezért nagyon fontos, hogy ez a konferencia az ő nevét és tevékenységét hordozza címében is.
Kurucz György: A Rákóczi emigráció és így természetesen Mikes is, mindenféleképpen egy pozitív példát ad az újabb generációk számára. Mi ez a pozitív példa? Az, hogy soha nem adták fel, nem törődtek bele a vereségbe, nem folytattak önpusztító életmódot. Hanem megpróbáltak megmaradni tevékeny embernek. A fejedelem haláláig próbálták keresni a külfölddel a kapcsolatot, hogy az ország, a nemzet ügyét valamiképpen előbbre vigyék. Ez a fajta mentalitás érhető tetten Mikes későbbi életében is. Tudjuk jól, hogy az ország akkor valóban fellélegzett a hosszú háborús időszak után, s akik otthon maradtak, ugyanúgy a nemzetet, az újjáépítést szolgálták. Nagy dilemma volt, hogy valaki elfogadja-e az uralkodói amnesztiát, hiszen vesztett háború után rendkívül méltányos, előrevivő, megbékélést szolgáló törvénypontokat írtak alá akkor, 1711 tavaszán, Szatmárban. Ezt nem mindenki fogadhatta el, hiszen ha elfogadja, akkor megtagadja önmagát és mindazokat, akik fegyvert fogtak, áldozatot hoztak vagy az életüket áldozták. Ez a dilemma ott volt a fejedelem és kísérete számára és ott volt azok számára is, akik lélekben, és az elmúlt időszakban, a háborús évek alatt a fejedelem mellett foglaltak állást. Vajon elfogadhatják-e az amnesztiát? Persze, a háborúba bele lehet fáradni, mint ahogy a mindennapjainkba is belefáradunk. Nehéz volt annak megfelelni, hogy tevékeny, pozitív életvitelt örökítsenek az utódokra. Ezért jó rájuk emlékezni.
Fekete Ágnes: Dr. Hidán Csaba, szintén a Károli Református Egyetemről, számos iskolában járt az elmúlt Rákóczi év kapcsán. Ő ilyenkor felöltözik Rákóczi hadnagyának, bemutatja a korabeli fegyvereket, így viszi közelebb a történelmet a mai nemzedékhez.

Dr. Hidán Csaba: Miért pont Rákóczi? Miért lehetett belőle erdélyi fejedelem? Ez azért volt nemzetközileg fontos, mert XIV. Lajos őt elismerte erdélyi fejedelemnek. Ezért nemzetközileg ő nem lázadónak számított, hanem hadviselő félnek. Ez visszavezethető az 1648-as vesztfáliai békére. Amikor véget ér a harmincéves háború, az erdélyi fejedelemség, mint a nemzetközi békekötés egyik békekötője szerepelt. Az erdélyi fejedelem pecsétje szerepel a vesztfáliai békén. Magyarországon nincs hagyománya az erőszakos vallásüldözésnek. Spanyolországban és Franciaországban van hagyománya. Gondoljunk a Szent Bertalan éjszakára! Magyarországon az erőszakos üldözésnek nincs nyoma. Az Árpád-házi királyok alatt sokszor muzulmánok és zsidók töltöttek be királyi tisztségeket a tizenkettedik-tizenharmadik században. Gondoljunk csak bele, egy francia vagy angol királynak lehettek-e muzulmán vagy zsidó tisztségviselői? Magyarországon voltak. Később is volt, hogy katolikus kancellárja volt az erdélyi fejedelemségnek, Bethlen Gábor idejében. Sőt voltak szombatosok is az ország vezetésében. Az erdélyi református fejedelmek vallási türelme Európában kivételes. Ez természetes, mert a lelkiismereti szabadságot és a vallásszabadságot törvényileg először Erdélyben mondták ki, a tordai országgyűlésen. Európában, sőt a világon először. 1568. Rákóczi kivételes tehetségű egyén volt, még abban is, hogy felismerte saját korlátait is. Nagyon sokat tépelődött a szabadságharc előtt és főleg utána az emlékirataiban, hogy érdemes volt-e, eléggé elhivatott volt-e arra, hogy a szabadságharc élére álljon? Mélyen, igazul hívő ember volt. Komolyan vette a hitét, a fejedelemségét. Ez ritka dolog a magyar történelemben. A szabadságharcot leverték. Neki menekülni kellett. Soha nem élt vissza a rangjával, lehetőségeivel fejedelemként sem és később száműzöttként sem. Ahogy ő viszonyul a száműzött társaihoz, minden tettéből, leírt soraiból a felelősség, az olyan embernek a személyisége bontakozik ki, aki nagyon komolyan vett mindent. A ragaszkodás az adott szóhoz nagyon fontos volt számára. Ilyen szempontból emberként is nagyon ritka a magyar történelemben.

Fekete Ágnes: Hallgassák meg a következő hét református eseményeit, híreinket!

Felhívjuk hallgatóink figyelmét, hogy a hamarosan beadandó adóbevallással együtt az egyházak javára is nyilatkozhatnak adójuk 1 %-áról. Kérjük, a megfelelően beadott űrlapra írják rá az egyház kódját! A Református Egyház technikai száma: 0066

A Református Szeretetszolgálat ismét megrendezi a Szeretethíd elnevezésű kárpát-medencei református önkéntes programot május 20-án és 21-én, ezen a két napon önkéntes csoportok segítenek nem egyházi intézményekben, hanem különféle óvodákban, önkormányzatoknál környezetükben. Idén már 400-en jelentkeztek a Szeretethídra. ([email protected])

A Szent István Társulat május 16. és 21. között tizenkilencedik alkalommal rendezi meg az egyházi könyvkiadók hagyományos seregszemléjét, a Szent István Könyvhetet a Ferenciek terén, ahol a Parakletos Kiadó is jelen lesz és kedvezménnyel árusítja könyveit.
A könyvhéten május 17-én, kedden 15 órától dr. Ritoók Zsigmond dedikálja a Homérosszal is Jézushoz című könyvet.

Az idén is megrendezik Budapesten a Református Zenei Fesztivált június 3. és 5. között. A rendezők várják kórusok jelentkezését a péntek esti és szombat délutáni Kálvin téri közös énekléshez. (stere[email protected])

Ötödik alkalommal rendezik meg Biharkeresztesen a BIHart Református Művészeti Fesztivált május 15. és 22. között. Lesz képzőművészeti kiállítás, néptánctalálkozó, a Szeretethídhoz kapcsolódó önkéntes segítőmunka, színházi előadás, koncert, tömegsport és főzőverseny is.

A "Család Ünnep Európával" című áprilisban félbemaradt gálaműsort május 15-én, vasárnap pótolják a Millenáris Parkban, ahol fellép a Tatai Református Egyházközség Kenderke tánccsoportja.

Kárpát-medencei ifjúsági találkozó lesz május 13-án és 14-én Debrecenben, ahol játékok és beszélgetések során ismerkedhetnek meg egymással a különböző helyről érkezett ifjúsági csoportok.

Az önkéntesség lesz a témája annak a lelkész-presbiteri konferenciának, amit május 14-én, szombaton 10 órától tartanak a Miskolci Egyetem díszaulájában.

A Rákóczi szabadságharc befejezésének 300. évfordulójára emlékezik a Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet konferenciája május 15-én, vasárnap 16 órakor Budapesten, a Szabadság tér 2. szám alatt.

Matthias Lüdemann bangladesi misszionárius tart beszámolót május 12-én, csütörtökön 18 órától Budapesten, a Kerepesi út 69. szám alatti gyülekezeti teremben.

Alföldy-Boruss Csilla orgonahangversenye lesz május 14-én, szombaton 17 órakor Budapesten, az Október huszonharmadika utca 5. szám alatti templomban.

A Tabulatúra Régizene Klub vendége az Aranyalma páros lesz május 16-án, hétfőn 19 órakor, Budapesten a Szilágyi Dezső tér 3. szám alatt.

Nyílt napot tartanak a Ráckeresztúri Drogterápiás Otthonban május 18-án, szerdán délelőtt fél tíztől délután 5 óráig.

Hatodik alkalommal rendezik meg a győri Öt Templom Fesztivált május 12. és 16. között. Lesznek koncertek, színházi előadások, városjáró építészeti séták, művészettörténeti előadások és istentiszteletek.

Fiatal, református segítőket keresnek a május 25. és 27. között tartandó Zsinati ülésre. (1/460-07-03 vagy 30/747-3595)

Fekete Ágnes: Hallgassuk meg Isten szavát Ésaiás próféta könyvének 46. fejezetéből és Lukács evangéliuma 24. részéből!

"Emlékezzetek meg a messze régi dolgokról, hogy én vagyok Isten és nincsen több; Isten vagyok, és nincs hozzám hasonlatos." (És 46:9.)
"Nincs itt, hanem feltámadott: emlékezzetek rá, mint beszélt néktek." (Lk 24:6.)

Az emlékezés a Biblia egyik kulcs szava. Emlékezni, azt jelenti, hogy valamit előhozunk, ami nincs itt, ami már megtörtént, mégis szeretnénk a jelenbe emelni. Manapság, a tárgyias világban egyszerűen arra gondolunk, hogy állítunk például egy márványtáblát valakinek, megemlékezünk róla, a gondolatainkba előjön, a lelkiismeretünket megnyugtatjuk, és kész.
De gondolunk Ádámra és Évára. Ádámból valami hiányzik, egy csontját kivette az Úr, és így lett társa. Ez a csont lesz az alapja annak, hogy a másik emberrel kapcsolatba kerül. Örök emlék Ádám számára bordájának hiánya, arra nézve, hogy egy másik ember belőle lett. Ez a közösség ősemlékezete. Egy jel, ami bennünk egymás hiányát jelzi. Ez az ősemlék minden emberi emlék mintája is lehet. Emlékezni a másik emberre nem azt jelenti, hogy tűnő gondolatokat őrzök meg belőle, nem az értelmem elillanó gondolata az, ami volt, hanem a csontjaim is hordozzák a valódi emléket. Minden mozdulatnál bennem van, velem él: ez az emlék.
Pontosan így kéri Isten a népét, emlékezzetek meg arról, hogy mit tettem veletek. Az ószövetségi hagyományban pontosan ilyen emlék a kivonulás. Valami kitörölhetetlen, elfelejthetetlen, élő történelem: Isten kihozta népét Egyiptomból, a szolgaság házából, és szabad néppé lett. Minden szövetség ilyen emlék. Történik valami, ami aztán kicsit szimbólummá lesz, és a tudatunkban állandóan velünk van. Ha csak egy történetre emlékezünk, az múló történelem. Ha Isten tetteire csak történetekként emlékezünk, akkor az, nem igazi emlékezés, előbb utóbb felejteni való történetek lesznek ezek is. De ha ezeken a történeteken keresztül önmagunkat értjük meg, ha úgy tetszik istentiszteletté magasodnak, akkor igazán emlékezünk. Nem véletlen, hogy éppen az istentisztelet ideje, a szombat törvénye kezdődik ezzel a szóval: megemlékezzél… Az istentisztelet oka, kiindulópontja, miértje az emlék. Nem abban az értelemben, ahogyan a köznapi ember emlékezik, hanem a dolgok valóságos, létértelmében, ahogyan Ádám emlékezik Évára, amíg vannak csontjai. Az Istent kereső emberek, az Isten népe, a keresztyénség is csakis az ilyen értelmű emlékeiből élhet. Mert valamit kaptunk az ősöktől, amit magunkba emelünk, és továbbadunk. A múltból táplálkozva haladhatunk a jövő felé. Isten mindig az emlékeinket használja fel, és mintha az emlékezőtehetségünk lenne az a tér, amiben megpengeti a hit húrjait. Emlékezz csak, hogy meg is halhattál volna! Emlékezz csak, hogy Isten hogyan hívott téged, és most is ugyanazokat a szavakat mondja. Az emlékezetedben áll össze a kép, milyen hatalmas is Isten! A jelenben, gondok és félelmek között emlékezem, ideemelek egy régi eseményt, ami betölti azt az űrt, amit a ma kétsége okoz.
Így kéri az angyal is: emlékezzetek, elmondta nektek! A múlt jelenné lett. Az emlékezés lehetősége csoda. Isten az értelmünk felhasználásával átíveli az idősíkokat. Ezért érdemes templomba járni. Annak ellenére, hogy sokszor olyan idegennek, e mai világban talán sokak számára távolinak tűnik mindaz, ami ott elhangzik, mégis megszólalnak olyan hangok, amik emlékeztetnek minket arra a szóra, azokra a tettekre, amiket Isten már elmondott, már megtett, és egyszerre összeáll a kép, megértjük, valóban, nincs semmi, ami Isten erejéhez fogható! Ámen

Similar Posts