Boldog sírók

Mi nők, talán kicsit többet tudunk a sírásról. Számos tapasztalatunk van, pedig az egész társadalom azt üzeni nekünk, hogy nem illik sírni. A sírás nem…

Mi nők, talán kicsit többet tudunk a sírásról. Számos tapasztalatunk van, pedig az egész társadalom azt üzeni nekünk, hogy nem illik sírni. A sírás nem jó módszer. Van is ebben egy kis igazság, hiszen a világnak mennie kell tovább a maga kerékvágásában. Nem állhatunk meg minden szálkánál.
Mégsem jó módszer, ha elnyeljük könnyeinket, mert az elnyelt könnyek egyfajta energiacsomóvá alakulnak a lelkünk mélyén. Minél nagyobbak ezek, annál kezelhetetlenebbé válnak. Azok a dolgok, amiket nem tudunk kisírni magunkból, ottmaradnak a szívünkben, mint valami rossz étel a hűtőszekrény mélyén. Ezek válnak gyenge pontjainkká: ha hasonló eset történik, akkor túlreagálunk egy-egy apró helyzetet. Ez tehát egy egyszerű élettapasztalat: a kisírt dolgok könnyebben rendeződnek el.
A sírás valahol félúton van a legmélyebb bánat és a vigasz között. Egyszerű biológiai tény is, hogy ha nem volnának könnyeink, akkor nem látnánk. Sőt, nem egyforma a könnyünk kémiai összetétele sem. Amikor bánatunk miatt sírunk, egy sor olyan anyag van benne, ami valóban jelzi, hogy tisztulásról van szó. Valami olyasmiről, ami változást hoz, méghozzá jó irányban.
“Boldogok vagytok, akik most sírtok, mert sírástok nevetésre fordul.” Ez egy egyszerű élettapasztalat is: a sírás, már út a vigasz felé. De Jézus mondata elsősorban a zsoltárra utal, és azt mondja: a jövőből érdemes nézni a jelent. Akik könnyhullatással vetnek, vigadozással aratnak majd. Aki vetőmagját sírva emelve megy tova, vigadozással jön, kévéit emelve. (Zsoltárok 126,5-6)
Szinte nincs olyan ember, aki legalább a születésekor ne sírt volna. Ez ezt jelenti: Tessék, itt vagyok! Élek! És mennyi könnyet ejt az ember egy életen át! Aztán minden könny fölszárad egyszer.
Isten megvigasztal bennünket, mert Ő a jövő felől néz minket. Isten az örök jövőben él, mi viszont a múltból értelmezzük a jelent. Megbántottak. Rosszat tettek velem, tehát bennem van egy nagy félelemcsomó. Ezt viszem magammal, és ami majd lesz, az mindig a múltból következik.
De Isten a jövőből hív bennünket a jelenbe. Egy olyan világból szól nekünk, ahol nincs könny. Ahogy a Jelenések könyvéből tudjuk, nála nincs fájdalom, Isten a teljes öröm. Ezért igazából Jézus arra szólít fel ezzel a nagyon furcsa mondattal, hogy élj a jövőből! Hangold át a szívedet arra, hogy ne a múltból táplálkozz, hanem Isten világából.
2022. február 13. – Évközi 6. vasárnap
Az apostolok kiválasztása után Jézus lejött a hegyről, és egy sík terepen megállt. Rengeteg tanítvány sereglett köréje, és hatalmas tömeg vette körül egész Júdeából, Jeruzsálemből, valamint a tíruszi és szidóni tengermellékről. Ekkor tanítványaira emelte tekintetét, és megszólalt:
„Boldogok vagytok, ti, szegények, mert tiétek az Isten országa.
Boldogok vagytok, akik most éheztek, mert jutalmul bőségben lesz részetek.
Boldogok vagytok, akik most sírtok, mert sírástok nevetésre fordul.
Boldogok vagytok, ha gyűlölnek titeket az emberek, kizárnak körükből és megrágalmaznak, s neveteket, mint valami szégyenletes dolgot, emlegetik az Emberfia miatt. Örüljetek, ha majd ez bekövetkezik, és ujjongjatok, mert nagy jutalomban részesültök a mennyben. Atyáik is így bántak a prófétákkal.
De jaj nektek, gazdagok, mert már megkaptátok vigasztalástokat.
Jaj nektek, akik most jóllaktatok, mert éhezni fogtok.
Jaj nektek, akik most nevettek, mert sírni és jajgatni fogtok!
Jaj nektek, ha az emberek hízelegnek nektek! Hisz atyáik is így tettek a hamis prófétákkal.”
Lk 6,17. 20-26
Kép: Fra Angelico: Hegyi beszéd, 1442
.

Similar Posts