Logikai bukfenc az élet
Logikai bukfenc az élet. Semmi sem úgy működik, ahogy az agyunk előre kigondolja. Kettő meg kettő az négy, tehát odamegyek valakihez, kedvesen megszólítom, és ő…
Logikai bukfenc az élet. Semmi sem úgy működik, ahogy az agyunk előre kigondolja. Kettő meg kettő az négy, tehát odamegyek valakihez, kedvesen megszólítom, és ő kedvesen válaszol. De nem ez történik. Odamegyek, ő meglát bennem valami félelmetest, és az általam előhívott képeknek válaszol. Kettő meg kettő eredménye egy egészen más szám. Mindig más.
Jézus példázatai ezt az érzést hívják elő. Mindegyik egy logikai bukfenc. Mikor volt egy esküvő szigorúan ellenőrzött rendezvény? Főleg Keleten! Jézus szinte mindegyik példázatát, amelyik az Isten „keménységét” hivatott elmondani, egy lakodalom keretébe helyezi. Mintha azt a logikai lehetetlenséget akarta volna ábrázolni ezzel, hogy Isten végtelenül szeret és végtelenül igazságos egyszerre. Azaz, kettő meg kettő biztosan nem négy.
Ezt csak az okosok tudják jól kiszámolni. Ők azok, akik építenek egy olyan házat, ami nem dől össze! Ők azok, akik hoznak lámpást, az esküvőre egy vízálló túrahátizsákkal érkeznek, hogy elférjen a jó sok tartalék olaj a hátukon. Kísérik a menyasszonyt, aki nincs is sehol.
Elveszünk a példázatban. Talán mi vagyunk a bolondok? Igen is, meg nem is. Formális agyunkkal nem oldjuk meg ezt az okos-bolond kérdést. Mintha az okos-bolond ember háza az evangélium elején (Máté 7. rész) és az okos-bolond lányok olaja a végén (Máté 25. rész) ugyanarról szólna. Hogy semmi sem látszik kívülről. Ugyanúgy építkezik az egyik, nagyon szép a ház! Ugyanúgy szépen felöltözik a másik, nagyon szép a hölgykoszorú! Mégis valami titkosan mély minőség alapvetően megkülönbözteti a két csapatot. Mintha a lényeg a láthatón túli mélységben lenne, és erre a látásra hívna az Úr. Mintha egyszerűen a felszíni hullámzásban búvárruhába öltöztetne: a lényeg lent van! Ott a ház alapjában vagy a táska mélyén, amit senki sem lát.
És itt jön még egy logikai bukfenc: A ház alapját nem lehet módosítani építés közben, de főleg nem akkor, amikor készen van. Jézus mégis azt mondja, aki hallja és megcselekszi beszédeimet, az az okos, kősziklára építő ember. Tehát amikor tesszük Jézus dolgát ebben a világban, akkor folyamatosan módosítjuk a házunk alapját. Mintha ekkor szilárdulna meg minden, amire építkezve élünk. És nyitva vannak az élet éjszakájának közepén a boltok is!
Csak a kép marad, és dolgozik bennünk. Kéri, hogy engedjünk a földi élet logikai bukfencének: Szaladj, siess, és a szív minden sebét kenegesd be a szeretet olajával!
2023. november 12. – Évközi 32. vasárnap
A mennyek országa olyan, mint az a tíz szűz, akik vették lámpáikat, és kimentek a vőlegény elé. Öten közülük balgák voltak, öten pedig okosak. A balgák fogták a lámpásukat, de olajat nem vittek magukkal; az okosak azonban korsóikban olajat is vittek lámpásaikhoz. Késett a vőlegény, s ők mind elálmosodtak és elaludtak. Az éjszaka közepén egyszerre kiáltás hangzott: „Íme, a vőlegény! Menjetek eléje!” Erre a szüzek mindnyájan fölébredtek, és felszították lámpásaikat. A balgák kérték az okosakat: „Adjatok az olajotokból, mert lámpásaink kialvóban vannak!” Az okosak ezt válaszolták: „Nem lehet, nehogy nekünk is, nektek is kevés legyen. Inkább menjetek el a kereskedőkhöz, és vegyetek magatoknak!” Míg azok vásárolni mentek, megérkezett a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre; az ajtó pedig bezárult. Később megérkezett a többi szűz is. Így szóltak: „Uram, uram! Nyiss ajtót nekünk!” De ő így válaszolt: „Bizony mondom nektek, nem ismerlek titeket!” Virrasszatok tehát, mert nem ismeritek sem a napot, sem az órát! Mt 25,1-13
Kép: William John Wainwright: Tíz szűz példázata
