Olcsó szavak monszunában élünk. Mintha sosem akarna elmúlni ez a hitvány esőzés. Fillérre kiszámolt árak tonnányi, méregdrága papírra nyomtatott özönében élünk. Mert egy bűvészi trükkel az egyre dráguló világban megvásárolták a figyelmünket, és anélkül, hogy észrevennénk, már nem arra fókuszálunk, ami igazán érdekel, hanem arra, ami olcsó. Szavaink is egyfajta súlytalanság állapotába kerültek, semmi nincs, ami leghúzná őket a földre. Észre sem vesszük, hogy gondolkodásunk is ezt a mintázatot követi: úgy beszélünk az életről, mint amit meg kell úszni, olcsóvá kell tenni.
Fehérló fia soha nem jutott volna vissza az életbe, ha nem vágja le szalonnának a bal karját, kenyérnek pedig a jobbot. Pedig megmentette a griffmadár fiókáit, és „jótett helyébe jót vár” alapon vitte őt a madár! Mégis fizetnie kellett. Fájdalom nélkül nincs élet, nincs szeretet, nincs újjászületés. Olcsó – ebben a szóban, mint valami táptalajban, szaporodnak lelkünk baktériumai. Kiküszöbölni minden nehézséget, csillapítani minden fájdalmat – tényleg ez a cél?
Assisi Szent Ferenc azt hitte, hogy élete legnagyobb döntését akkor hozta meg, amikor utolsó köntösét is ledobva elhagyta a gazdag, atyai házat. De kiderült, hogy sokkal fájdalmasabb szakadás vár rá, amikor saját közössége viszálykodásai idején az erdőben élt. Ekkor az Ég megsüketült. Eljött a nihil. De nem olcsó szavak esőzése növelte fel benne újra hitének a magját, hanem a „stigmák”, a kereszt jelei. Amikor testén megjelentek Jézus sebei, ezek a fájó nyomok, így kiáltott: Deus dixit mihi, Isten szól hozzám.
Ha megbotránkoztat a kezed, vágd le! – kéri Jézus. Mert olcsó, sebek nélküli élettel soha nem fogsz találkozni Isten világával. Nincs olcsó kegyelem. Nincs olcsó hit. Ingyen van, de roppant drága.
2024. szeptember 29. – Évközi 26. vasárnap
Abban az időben: János (apostol) így szólt Jézushoz: „Mester, láttunk valakit, aki a te nevedben ördögöket űz ki, de nem tart velünk. Megtiltottuk neki, mert nem követ minket.” Jézus ezt válaszolta: „Ne tiltsátok meg neki! Aki a nevemben csodát tesz, nem fog egykönnyen szidalmazni engem. Aki nincs ellenünk, velünk van. Aki inni ad nektek akár csak egy pohár vizet is az én nevemben, – azért, mert Krisztuséi vagytok, – bizony, mondom nektek, nem marad jutalom nélkül. De aki megbotránkoztat egyet is e kicsinyek közül, akik hisznek bennem, jobb volna annak, ha malomkövet kötnének a nyakára, és a tengerbe dobnák. Ha a kezed megbotránkoztat, vágd le. Jobb csonkán bemenned az életre, mint két kézzel a kárhozatra jutnod, az olthatatlan tűzre. Ha a lábad megbotránkoztat, vágd le. Jobb sántán bemenned az életre, mint két lábbal a kárhozat olthatatlan tüzére kerülnöd. Ha a szemed megbotránkoztat, vájd ki. Jobb fél szemmel bemenned az Isten országába, mint két szemmel a kárhozatra jutni, ahol a férgük el nem pusztul, és a tüzük ki nem alszik.” Mk 9,38-43. 45. 47-48