Szeretjük a világot bedobozolni. Pici gyerekek voltunk, és a mi, meg a ti különbsége mentén vágtuk ki újabb és újabb dobozainkat: a hülyék, a jók,…
Szent és profán. Égi üzenet és ösztönök parancsa. Tárgyak és a lélek. Hatalom és kegyelem. Emberi eszközök és mesevilág. Mintha a valóságnak két oldala lenne….
Az ember szeme pásztázza környezetét. Valamilyen lelkünkbe épített érzékelő figyeli a veszélyforrásokat. Ugyanakkor életünk csak akkor haladhat jó mederben, ha nem szóródunk szét, fenn tudjuk…
Az ember függ a közösségtől. Éhezünk arra, hogy végre valamiféle sátortábort építhessünk, amelyben a dédapáinktól gyerekeinkig mindenki elfér, és egy nagy egységben élhetjük meg majd…
Az Isten nem steril. Nem kétbites. Nem olyan, mint az autósztráda: elképesztő sebességgel csak egy felé lehet rajta menni. Van, aki Istenre véletlenül talál rá….
Nemrég megrohadt a kovászom. Arra lettem figyelmes, hogy a kamránkban nagyon büdös lett. Valaki egy lekváros üveget húzott a polcra helyezett kovászos csésze elé. Akkor…
Idén szép búzatermés van, de ki tudja meglátjuk-e ezt a kenyér árán? Nem valószínű. A mezőgazdaságban pontosan az folyik, ami mindenütt másutt, a valóságtól elrugaszkodott…
Egyszer, amikor kisiskolás-forma gyerekeinkkel autókáztunk, sikerült életre-halálra összeveszniük azon a kérdésen, hogy kinek van jogosultsága az ülés karfájára tennie a kezét. Mert ha az enyém…
Bajban ismerszik meg a jó barát. Azaz, az eredeti gondolat szerint a bizonytalanságban. (Amicus certus in re incerta cernitur – Quintus Ennius) Amikor az élet…
Nem történik akármi akármikor. És ez csak utólag derül ki. Minden valami nagy egyensúly szerint alakítja az emberi sorsot. Ezt az egységet jeleníti meg Keresztelő…
