A szavak jó esetben is csak letapogatják a valóságot. Minden félreérthető. Amikor édesapám már nagyon rosszul volt, halála előtt néhány nappal, mintha átlépett volna a…
Reggel meggyújtottam egy gyertyát. Jól elhelyezkedtem mellette, és néztem.., hallgattam. Sercegett. Addig figyelgettem, amig arra nem lettem figyelmes, hogy felkel a nap. Tekintetemet elvonzotta az,…
Miért alakul át a boldogság utáni emberi vágy boldogtalansággá? Miért, hogy a dolgok olyan szépen indulnak, az ember nyitott a jóra, és mégis összekuszálódik minden?…
Megyek az utcán, előttem egy idős házaspár. Figyelem mozgásukat. Minden lépésben benne sejlik az a sok évtized. Picit távolodnak egymástól, aztán közelednek. De egyszercsak a…
Rádiósként tapasztaltam, hogy a hangjával senki sem tud hazudni. Olyan erősen kihallatszik a személyiségünk, szorongásunk, minden, aki és ami vagyunk. Negyven éve nem látott gyerekkori…
Két Jánosról olvasunk az evangéliumokban: egy kissé nőies és egy nagyon férfias Jánosról. Az egyik lágy, és tud gyenge is lenni, odahajol Jézus keblére, mégis…
Mit viszek át ebbe a „páratlan” évbe? A lyukas gatyát, amely éppen jó lesz a kerti munkára. Hogy a Szőlőben dolgozzak, hogy eszközzé váljak egy…
Ki kellett volna vágnom a káposzta szárát. Akkor rendesen megfő. Annak a mondatnak nem kellett volna elhagynia a számat. Látnom kellett volna, milyen az az…
Börtönben vagy, és valaki ezt mondja: Velünk az Isten! Dühös leszel. Mert veled vannak a falak, a smasszerek, de az Isten? Ez a mondat csak…
Csak arra várhatunk, ami már a miénk. Csak arra várakozhatunk, ami már egy kicsit bennünk is van. Újra és újra meg kell ízlelnünk ezt a…
