A belső szoba vonzása
Alá-fölé, szana-széjjel, huza-vona. A magyar nyelv különösen érzékeny arra a tapasztalatra, hogy minden mozgásban valamilyen ellenmozgás is benne van. Isten maga egy hatalmas vonzerő. Mi…
Alá-fölé, szana-széjjel, huza-vona. A magyar nyelv különösen érzékeny arra a tapasztalatra, hogy minden mozgásban valamilyen ellenmozgás is benne van. Isten maga egy hatalmas vonzerő. Mi ebbe az erőtérbe születtünk bele. Ő a tisztaság forrása egy isteni fekete lyukkal a közepén.
Mintha a föld légkörének a határán keresnénk Istent. Elképesztő a vonzerő! Életünk kis meteorja szeretne bejutni a földi csodába, ugyanakkor jelen van a taszítóerő is, amely mintha azt szeretné, hogy lepattanjunk erről a vonzalomról. Csak akkor tudunk az úgynevezett „Kármán vonalon” áthatolni, ha egészen oldalazva, körülbelül egy fokban közeledünk. Hasonlóan a föld fizikájához igaz ez is: nem mindegy, hogyan közelítjük meg Isten vonzását. Pályára kell állnunk.
Avilai Szent Teréz A belső várkastélyban írta le, hogy a lélek a maga testében, azaz a vár falai között él. A legtöbben a várfalnál tartózkodnak. Imádság és meditáció által azonban el lehet jutnunk a legbelső várszobába is, az Istenhez. A várfalnál még nagyon erős a kinti élet vonzása. Sőt, még az első szobába, az önismeret világába is velünk jönnek kígyók-békák. Szinte minden arra akar ösztönözni, hogy forduljunk vissza és éljünk csak a testünkben, nem törődve a lélek mélységeivel. Ez a vonzó és taszító erő, amely mindannyiunk szívében lüktet.
De ennek a világnak az atyja egy mindent átható vonzerő. Bennünk pedig vonzalom él iránta. Ahogyan az ikon hív: ülj le, legyél az asztaltársaság része. Keringj velünk!
Mi talán ott billegünk a légkör határán: Jót akar Ő nekem? Szabad maradok, ha belépek? Ez a hatalmas „gravitáció” biztosan megtart majd a pályán?
Nincs mese, ugrás nélkül nem lehet Isten vonzerejét tapasztalni. A szeretet nem kigondolt emberi lépések sorozata, hanem önmagunkat átadó ugrások, életdöntések egymásutánja. Igy közeledhetünk csak az Isten szívéhez, és az út az emberi szíven át vezet.
Hogy hogyan fordít Isten a saját szívünkön keresztül magához, ezt látjuk Jézuson!
2024. augusztus 11. – Évközi 19. vasárnap
Abban az időben: A zsidók zúgolódni kezdtek (Jézus) ellen, amiért azt mondta: „Én vagyok az égből alászállott kenyér.” Így érveltek: „Nem Jézus ez, Józsefnek a fia, akinek ismerjük apját, anyját? Hogyan mondhatja hát: az égből szálltam alá?” Jézus azonban így szólt: „Ne zúgolódjatok egymás között. Senki sem jöhet hozzám, hacsak az Atya, aki engem küldött, nem vonzza – és én feltámasztom az utolsó napon. Meg van írva a prófétáknál: Mindnyájan Isten tanítványai lesznek. Mindenki, aki hallgat az Atyára, és tanul tőle, hozzám jön. Nem mintha valaki is látta volna az Atyát, csak aki az Istentől van, az látta az Atyát. Bizony, bizony, mondom nektek: Aki hisz bennem, annak örök élete van. Én vagyok az élet kenyere. Atyáitok mannát ettek a pusztában, mégis meghaltak. Ez az a kenyér, amely az égből szállott alá, hogy aki ebből eszik, meg ne haljon. Én vagyok az égből alászállott élő kenyér. Aki e kenyérből eszik, örökké él. A kenyér pedig, amelyet én adok, az én testem a világ életéért.” Jn 6,41-51
Liu Zhenzhou kerámia
