Jobb agyfélteke

Az agyunk két félteke két irányba indít bennünket.

A bal agyfélteke a mechanizmusokat részesíti előnyben az élő dolgokkal szemben, és hajlamos az önérdek követésére, míg a jobb agyfélteke nagyobb látószöggel, rugalmasan és nagylelkűen cselekszik. Ez azért alakult ki így, mert minden élőlénynek egyszerre kell tennie legalább két dolgot, amelyeket egyébként nem csinálhat egyszerre: Az egyik az, hogy táplálékot szerezzen, vagy fészket, otthont építsen, a másik pedig, hogy figyeljen a ragadozókra, a párjára, az utódaira. Ez két különböző típusú figyelem. Az egyik egy célpontra figyel, a másik pedig megpróbálja megérteni az egész képet. Ez utóbbi a jobb agyfélteke. Ezek lain McGilchrist gondolatai, aki egy nagyszerű mai tudós. Szerinte Görögországban a hatodik században (Kr. e.) volt egy pillanat, amikor minden virágzott, mert a két agyfélteke együttműködött. Idővel minden a bal agyfélteke nézőpontja felé sodródott. „Hogy néz ki egy ilyen balagyfélteke-irányítása alatt levő társadalom? Olyannak tűnik, ahol az elmélet fontosabb, mint a tapasztalat. Ahol a dolgok részekre bontása, a megértés módja van az előtérben, pedig azokat csak egészben értjük meg. Hiszen, ha a dolgokat részekre bontjuk, elveszítik kapcsolataikat, amelyek mindennel összekötik. Elveszítik a kontextust. És ezek a kapcsolatok adják a részek jelentését.”

„Ha a balagyfélteke világában élnénk, az egy rendkívül bürokratikus világ lenne, amelyben nincs értelme az egyénnek, csak az emberek kategóriáinak, amelyben minden implicit dolog (ami ki nem mondott, magától értetődő) figyelmen kívül marad, és csak az explicit (kimondott, utasítás) történik. Úgy hiszem, hogy az életben az igazán fontos dolgok szinte mind implicitek, és ha explicitté tesszük őket, elveszítik az értelmüket. Olyan ez, mint amikor egy vicc magyarázata már nem vicces. Amikor megfejtesz egy verset, de az már nem működik versként.”

Amikor Jézus azt mondja, hogy ha az egész világot megnyered, semmi hasznod abból, mert a lelkedet elveszted, szinte a mai világot írja le, amely egyre kevésbé akar jobbagyféltekével gondolkodni. És így is mondhatnánk: Ha csak a bal agyfélteke gondolkodása lesz érvényes ebben a világban, és a nyerés szelleme éltet minket, akkor elveszítjük az „egészet”, az élet szépségét és magát az értelmet, a lelket.

2026. augusztus 30. – Évközi 22. vasárnap

Abban az időben Jézus többször felhívta tanítványai figyelmét arra, hogy neki Jeruzsálembe kell mennie, sokat kell szenvednie a vénektől, főpapoktól és az írástudóktól, megölik, de a harmadik napon feltámad a halálból. Erre Péter félrevonta őt, és óva intette: „Isten ments, Uram! Ez nem történhet veled!” Mire ő Péterhez fordult: „Távozz tőlem, sátán! Botránkoztatsz, mert nem az Isten ügyére van gondod, hanem az emberekére!”

Azután így szólt tanítványaihoz: „Ha valaki követni akar engem, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét és kövessen. Mert mindaz, aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt; és aki énértem elveszíti életét, megtalálja azt. Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de a lelke kárt szenved? Mit is adhatna az ember cserébe saját lelkéért? Az Emberfia pedig el fog jönni Atyjának dicsőségében, angyalai kíséretében, és megfizet mindenkinek tettei szerint.” Mt 16,21-27

Kép: Jean-Louis Corby