Az életenergia áradása
A nagy csodaszaporítás. Igaziból nem is a kenyeret, hanem a csodát szaporította meg Jézus. A tanítványok kezébe adta a kenyeret, és ők voltak azok, akik…
A nagy csodaszaporítás. Igaziból nem is a kenyeret, hanem a csodát szaporította meg Jézus. A tanítványok kezébe adta a kenyeret, és ők voltak azok, akik továbbadva egyre többet tudtak átadni belőle. Tették a dolgukat, és közben egyfajta erőművé váltak.
Minden ember, aki akkor azon a réten ült, részesévé, cselekvőjévé vált a csodának. Eszembe jut a Mátrix című film, amelyben mindenki egyfajta eleme, elszemélytelenedett energiaközpontja lett a rendszernek: becsapott idegrendszerű embereknek szívják el az életenergiáját. Ők az antitanítványok. Az evangéliumi történet szerint elerőtlenedtek az emberek, a tanítványok pedig szívesen elengedték volna, atomizálták volna az embereket, hogy saját „energia válságukat” oldják meg maguk. Itt Jézus a Mátrix logikájának az ellenkezőjét teszi: szabadon áramolhat az életenergia az emberek között, és ezáltal mindenki kap enni, mindenki jól lesz. Jézus itt egyfajta életforrásként buzgott fel, és szinte folyt az áldás a tanítványokon keresztül. Nemcsak az agyunknak, de teljes valónknak csak egy pici százalékát használjuk, és voltaképpen le van dugózva az az életenergia, amely minket éltet. Az élet forrásának áradása három gesztussal nyílt meg: A hálaadás, a megtörés vagy megtöretés és a megosztás. Ez a három gesztus bennünk is zamatos gyümölcsöt terem.
2026. augusztus 2. – Évközi 18. vasárnap
Abban az időben: Amikor Jézus tudomást szerzett Keresztelő János haláláról, csónakba szállt és elment onnan egy kietlen helyre, egyedül. De az emberek megtudták, és a városokból gyalogszerrel utána indultak. Mikor kiszállt, már nagy tömeget látott ott. Megesett rajtuk a szíve és meggyógyította betegeiket. Amint beesteledett, tanítványai odamentek hozzá, és figyelmeztették: „Sivár ez a hely, és késő már az óra is. Bocsásd el a tömeget, hadd menjenek a falvakba, hogy élelmet szerezzenek maguknak!” Jézus azonban ezt mondta nekik: „Nem kell elmenniük, ti adjatok nekik enni!” Ők ezt felelték: „Nincs másunk itt, csak öt kenyerünk és két halunk.” Mire ő ezt mondta: „Hozzátok ide!” Miután megparancsolta, hogy a tömeget telepítsék le a fűre, fogta az öt kenyeret és a két halat, szemét az égre emelve áldást mondott, azután megtörte a kenyereket, és odaadta a tanítványoknak, a tanítványok pedig az embereknek. Mindannyian ettek és jól is laktak. Végül tizenkét kosár lett tele a kenyérmaradékokkal. Pedig mintegy ötezer férfi evett, nem számítva a nőket és a gyerekeket.
Mt 14,13-21
