2016-06-01

Áldás, békesség! Szeretettel köszöntjük hallgatóinkat, Fekete Ágnes vagyok.
Pokoli meleg van, mondogattuk a napokban, mert nagyon hirtelen jött a hőség, még nem szoktunk hozzá. De mi is az a pokol? Sokan a föld mélyén képzelik. Dr. Szűcs Ferenccel a Hitvallásnak arról a mondatáról beszéltem, hogy "alászállt a poklokra…"

Szűcs Ferenc: Az "alászállt a poklokra" kifejezés csak az Apostoli Hitvallásban szerepel, és nagyon nehezen magyarázható. A ráutaló bibliai vers, hogy Jézus a halála után a tömlöcben lévő lelkeknek prédikált. A nehézséget az Apostoli Hitvallás latin szövege okozza, mert itt az infernumról, a pokolról van szó. A reformátorok közül többen, például Kálvin is úgy értelmezte, hogy ez leginkább a kereszten elhangzott mondathoz kapcsolódik: "Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?" Hogyan hagyta el Isten Jézus Krisztust? Az Újszövetség úgy értelmezi a poklot, hogy az az Istentől való elhagyatottság helye. Krisztus halála a legnagyobb mélységekig, a poklokig való alászállást jelentette, ami az istennélküliség. Ebből szabadít meg bennünket Krisztus. Az emberi reménytelenségnek a helye a pokol. Ha azt mondjuk ma, hogy pokolian nehéz valami, akkor azt jelenti, hogy ott nincs emberi megoldás. Dante Isteni színjátékában a pokol kapujára az van kiírva: "Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel!" Az Apostoli Hitvallás pedig azt mondja, hogy Krisztus legyőzte ezeket a legmélyebb emberi mélységeket, a pokol csapdáit, az ördögi erőket, és éppen ezért nem reménytelen az emberiség helyzete. A pokolnak sokféle ábrázolása volt a történelem során. Ennek leginkább ismert képe volt az Ószövetségből is ismert hely, a Hinnom-völgy, amely a gyehenna szavunk eredetije. Ez egy Jeruzsálemhez közeli völgy volt, ahol szörnyű tüzes gyermekáldozatokat mutattak be egy időben Molok istennek. Jézus a jobb kéz felől megfeszített latornak azt mondta: "Ma velem leszel a Paradicsomban." Különös paradoxon, mert akkor mikor szállt Jézus a poklokra? Ezért talán elég logikus a kálvini magyarázat, hogy ez a földi életében történt, és ez a szenvedéseinek az összefoglalása. Ebben az a vigasztalás, hogy nekünk a legnagyobb szenvedések között sem kell már elmondanunk azt, hogy Isten elhagyott. Jézus úgy búcsúzott: "én veletek vagyok minden nap". Az a Krisztus van velünk, aki a legnagyobb Istentől és emberektől való elhagyattatásban is szeretetből vállalta a megváltás munkáját.
Fekete Ágnes: A középkorban rengeteg spekuláció volt arról, hogy az angyaloknak milyenek a szárnyai, vagy a pokolban milyenek az ördögök.
Szűcs Ferenc: Valóban. Mondhatnánk, hogy Kálvin mitológiátlanította a pokol fogalmát. A pokolról, a kárhozatról a mai ember is beszél. Nagyon sokszor ezt a földi életet tekinti annak.
Fekete Ágnes: És az?
Szűcs Ferenc: Bizonyos értelemben, ahogy az örökéletből is kóstolót veszünk, ugyanúgy a pokolból és annak a tüzéből is. Ezek a képek mindenképpen kötődnek a földi életünkhöz is.
Fekete Ágnes: Van pokol? Van egy olyan hely? Úgy szoktuk elképzelni, hogy nagy magasságban van az isteni, és a mélységes mélyebben az ördögi.
Szűcs Ferenc: Nem tudunk másképp gondolkodni, csak térben és időben. Amiről most beszélünk, ezeken a kategóriákon túl van. Nyilvánvaló nem lokális helyet jelent elsősorban, hanem az Istentől való elszakadás állapotát, amelynek ellentéte az örökélet. A Biblia ellentétekben gondolkodik. Talán nem véletlen, hogy az Úri imádságban a "szabadíts meg minket a Gonosztól", valami ember feletti és ember alatti mélység, amiből nincs hatalma az embernek önmagában kiszabadulni, és a poklot, a kárhozatot a Gonosz lakóhelyének tekintette a Bibliai gondolkodás. Talán ezt a mélységet is érinti ez a mondat, hogy "Szálla alá poklokra."

Fekete Ágnes: Most egy kiállításra látogatunk el az Érd-parkvárosi református gyülekezetbe. Ament Éva, bútorfestő vezetésével az Iharos Népművészeti Egyesület alkotóinak láthatjuk ott alkotásait. Kazettás mennyezetek másolatai lógnak a falakon, először ezekről kérdezgettem őt.

Ament Éva: Vannak olyan jellegzetességek, amelyek csak a reformátusoknál jelennek meg. Például a Kálvin-rózsa, amely egy szabályos szerkesztésű, nyolcszögletű, nagyon szép csillag.
Fekete Ágnes: A szőlő például nyilvánvalóan szimbólum. Mit jelképeznek ezek a motívumok?
Ament Éva: A szőlő, vagy a magvas gyümölcsök a termékenységet jelképezik.
Fekete Ágnes: Csak feltételezem, hogy itt a lelki gyümölcstermésről is szó lehet.
Ament Éva: Igen, a templomi környezetben inkább a lelki termékenységre utalunk, de nem függetleníthető a kettő.

Fekete Ágnes: Mit ábrázolnak a szennai képek, amelyek itt vannak szemben a falon? Milyen szimbólum van rajtuk?
Ament Éva: Azok tipikus életfák. A kiindulópont a szív, amely a férfit jelenti. A szennai tulipán beazonosítható, mert annyira jellegzetes. Az oldalsó elágazásoknál szépen látszik a nő feltartott keze és a szoknyája alatt védendő érték.
Fekete Ágnes: A szív, egy férfi szimbólum?
Ament Éva: Igen, amelyet a reneszánsz kortól általában kétfülű olaszkorsóval helyettesítettek. A parasztbútorok között nagyon gyakran látunk egy négyzetként ábrázolt, kétfülű fazekat, amely ugyanazt jelenti. A nyolcvanas években Lükő Gábor bácsi magyarázta meg, hogy az életfa gyakorlatilag egy nő, aki életet ad, és kapcsolatot teremt a földi és égi lét között. Akár hímzésen, akár festésen nézzük az életfa irányait, mindig van egy központi női figura az életfa csúcsán, de a kiindulópont a férfi, hiszen a kettő egymás nélkül nem létezik. Amikor a nő a Jóisten felé nyúl, kitárja a kezét és fölnyúl az égbe. Ha ennek az életfának a derekától lefelé figyeljük meg a különböző elemeket, azt látjuk, hogy a nőiségénél fogva a szoknyája alá rejti azt, amit védeni kell. Az életfa szerkesztése gyakorlatilag erre az alapra épül. Gondolhatunk arra, hogy a szoknya alatt a méhét, a gyermeket, a leendő életet is védi.
Fekete Ágnes: Ez nagyon fontos üzenet, hogy a nő megtalálja Istent. Hogy van ez a te életedben?
Ament Éva: Az életemnek voltak mélypontjai. Volt, amikor mélypontra került a párkapcsolatom, miközben sokkal kevesebb munkám volt, mint előtte. Anyagilag is rettentő nehéz helyzetben voltunk. Kertes házban lakunk, és nekem nagyon fontos a kert, és benne a szőlő. Nagyon szeretem a szőlőt. Saját borom is van. A szőlőművelés számomra kikapcsolódás, relaxáció. Oda nem viszek telefont sem. Azon a bizonyos tavaszon két fagy jött, és rengeteg szőlőm lefagyott. Ez lelkileg nagyon megviselt. Ugyanabban az évben tönkrement a gyönyörű cseresznyefánk, amit a gyerekem születésekor ültettem, és amelyet az ő fájának tartottunk. Nagyon sok minden történt még akkoriban, és egy éjszaka teljesen elkeseredtem, mivel már aludni sem tudtam, sírva kint ácsorogtam az udvaron, és akkor a Jóisten kegyelmébe ajánlottam a családunkat, mert úgy éreztem kevés vagyok a gondok megoldásához. Soha nem kértem pénzt, vagy nagy dolgokat, egészséget, és jó döntési irányt kértem. Ott, akkor úgy éreztem, ez az a pont, a mikortól kezdve már nem tudom megoldani egyedül. Aztán eltelt három-négy nap. Kaptam egy e-mailt, hogy szerzői jogdíjként nagyon sok pénzt kapok. Tiltakoztam, hogy ez nem lehet az én pénzem, hiszen nem énekelek, nem lépek fel, nyilván egy téves e-mail érkezett. De kiderült, hogy a régi rádió- és tévéfelvételek után járó szerzői jogdíj valahol egy számlán gyűlt, csak én nem tudtam róla. Nagyon sok pénzt kaptam, és a kezelési költségek levonása után is maradt annyi, hogy tudtam venni negyven mázsa tüzifát. Azóta sem üres a fáskamrám. Azon a tavaszon leégett a cirkó, akkor tanultam meg a gáztűzhely sütőjében egy rácson többféle ételt főzni és mellette melegedni. Kemény időszakok voltak ezek. Vettünk egy új cirkót, és egy kicsit komfortosabbá tettük az életünket. Beüzemeltünk egy vegyes tüzelésű kazánt is, úgyhogy többé nem fordulhat elő velünk, hogy ne tudjunk fűteni. Munkám is van folyamatosan. Hálás is vagyok a Jóistennek. Nagyon sok energiám van, úgy gondolom, azt is kapom, és fogja a kezem. Nem akartam öngyilkos lenni, csak olyan erőtlennek éreztem magam, és annyira tehetetlennek, hogy ez már fizikailag is megjelent különböző betegségekben, de nem tehettem meg, hogy elhagyjam magam, mert felelősséget éreztem a gyerekemért. Fogalmam sem volt, hogy merre induljak, de valahogy kimásztunk.

Fekete Ágnes: Mennyire általános a szentsimoni templom kazettáján látható kör alakú mintasor?
Ament Éva: Előfordul ilyen minta is. A szentsimonira ez jellemző. Azokban a szerkesztésekben, ahol keresztbe osztott és körös szerkesztések fordulnak elő, azt babérkoszorúnak nevezzük. Ez a bizonyos kör a világmindenséget jelzi, középen az Istennel. Bármerre megyünk, ugyanoda jutunk, mert ezek általában forgó, egy irányba álló babérlevelek. Tizenhat tulipán szegélyezi ezt a kört. Ennek is van egy szabályrendszere: a belső középpontból kiindulva van egy első négyes osztás, amely akár a népi kultúrában, a népmesevilágban, a népdal világában számos helyen előfordul. A négyes osztás továbbosztódik forgó formában nyolcassá, majd tizenhatossá. Kívül pedig nagyon furcsa sötét formák vannak, amelyekre sokan azt mondják, hogy az a Gonosz, de ez a kör, ez a babérkoszorú, megvéd bennünket ettől. A református templomok úrasztalain nagyon jellemző egyfajta nyolcas forgás, amely ugyanez a motívum.
Fekete Ágnes: Ezek szerint ez a Kálvin-rózsa?
Ament Éva: Nem. A Kálvin-rózsa egy szigorúszerkesztésű csillagforma. Ez pedig egy forgó, amely lehet ívekből, vagy nyolc szeletből is felépülhet.
Fekete Ágnes: Akkor ezek a forgók a világmindenséget és annak a védettségét jelképezik?
Ament Éva: Igen. Lehet nap is, lehet hold is. Ha párban vannak, és a kettő azonos magasságban van például a ház oromzatán, akkor az minden esetben napot és holdat jelent, akkor is, ha két kört látunk. A nap a férfit, a hold a nőt jelenti. Ha a napnak van közepe, akkor már nem napot jelent, hanem már világmindenséggé válik.
Fekete Ágnes: Hogyan kerültél közel a bútorfestéshez?
Ament Éva: Annakidején, a rendszerváltás környékén az egyik nagybátyám megvásárolta a nagynénémtől a nagymama festett ládáját, amire nekem nagyon fájt a fogam. El akarta vinni Németországba, de Hegyeshalomnál kérték tőle a kiviteli engedélyt, s mivel nem volt, a ládát egy raktárba szállították. A nagybátyám elment az Iparművészeti Múzeumba kiviteli engedélyt kérni, de nem kapott. Nem tudta, hogy a Néprajzi Múzeumtól kellett volna kérnie. Ezért évekig őrizték ezt a ládát egy hangárban, ahol a lefoglalt bútorokat tartják. Hosszú idő múlva, nem kevés pénzért kiváltotta, de a láda borzasztóan rossz állapotban volt. A formája alapján megismerte, de a felülete tiszta penész volt. Akkor restaurátor barátoktól kértem tanácsot, hogy hogyan tudnám letisztítani? Nem új ládát akartam belőle csinálni, hanem csak egy működőképeset. Az ecset nem volt ismeretlen előttem, hisz évekig azzal dolgoztam.
Fekete Ágnes: Grafikusként?
Ament Éva: Igen. Egy idő után eltávolodtam a grafikától, mert elsősorban reklámgrafikával foglalkoztam, és egy csomó etikai dologgal nem értettem egyet, és nem tudtam már jó érzéssel csinálni, úgyhogy annak hátat fordítottam, és maradt a bútorfestés és a füveskönyvek világa, amit nagyon-nagyon szeretek. Magyarország védett növényeit festem.

Ament Éva: A Nagymama ládája ott van a nappalimban.
Fekete Ágnes: Ez az a láda?
Ament Éva: Igen. 1925-ben volt a nagymamám esküvője. Tolna megyéből, Diósberényből származik.
Fekete Ágnes: Sváb családból?
Ament Éva: Igen. Elisabetha Horta. Ott van a menyasszonyi képe hozzá.
Fekete Ágnes: Erre mi van festve?
Ament Éva: Ez egy klasszikus olaszkorsó alap. Öt olyan virág van rajta, amire azt mondták, pogatschenstrauß, "pogácsavirág". Sváb családként kitelepítették a családot, és annakidején ezt a ládát vitték magukkal, és a varrógépet, amikor a házukat elvették.
2011-ben kerültem Gömörszőlősre. Gömörszőlős nagyon szép hely a Putnoktól északra eső Aggteleki-karsztvidéken. Mély benyomást tett rám a falu. Harminc éve őriznek ott egy fekete-fehér fotókiállítást a református templomukban. Nagyon kicsi már a gyülekezet. Most már fejlődő állapotában hetvennégy lakosa van a településnek. A templomot sem templomként használják, de nem akarják megszüntetni. Sosem lehet tudni, hogy mi lesz belőle, és így marad érték, ha templomként őrzik, de istentiszteletet már a könyvtárban tartanak, mert az kisebb és fűthető. A fotókiállításon a Gömör-Torna környéki hímes templomokról vannak nagyon-nagyon szép képek. Amikor megnéztem a kiállítást, a polgármesterasszony mentegetőzött, hogy ezek már régi fotók, le kellene cserélni őket. Mondtam, hogy nem kell lecserélni a fekete-fehér képeket, mert ha a fotó régi is, de jó szemmel készült, akkor az szép. Nagyon szeretem a fekete-fehér képeket. Javasoltam, hogy inkább egészítsük ki színes kazettákkal.
Azóta az a feladatunk, hogy az érintett Gömör-Torna vidéki templomokat végigjárjuk, és a feldolgozott, gyűjtött, rajzolt anyagból színes kazettákat készítsünk.
Fekete Ágnes: A régi képeken szereplő templomok kazettáit festitek meg színesben?
Ament Éva: Az eredeti templomok kazettáit és szakrális bútorait, tehát a templombelsőket igyekszünk a mostani állapotnak megfelelően visszaadni. Nyilván nem tudjuk, hogy milyen volt valaha, mert a földfestékek változnak az idők során.
Fekete Ágnes: Melyik virág mit mond el?
Ament Éva: Bereczki Zoltán próbálja kibogozni a jelentéseket az Ősképes könyvében. Úgy gondolom, kell is lenni jelentésének, mert a régi ember soha nem díszített öncélúan, teljesen mindegy, hogy festett bútorról vagy hímzésről beszélünk. Nem véletlen, hogy akár egy ingnél is a nyakát és az ujját hímezték, az alját soha. Persze betűrték, de ennek óvó-védő funkciója volt, és ezt pontosan tudta az akkori ember. Egyszerűen ezek a szimbolikus jelentések ma már nem részei az életünknek.
Fekete Ágnes: Hogyan lehet ezt jól kezelni? Mert nem jó, ha elmegyünk a végletek irányába: megszületik egy sámánisztikus új vallás, – amelyre azért sok példa van – ugyanakkor az sem jó, ha a racionalitás oldaláról közelítjük meg?
Ament Éva: Ha jó példákat lát az ember, azt nézegeti, annak az arányrendszerét, akkor az természetessé válik, hogy ő is ezt az arányrendszert fogja követni. Azokra a tárgyakra mondjuk, hogy szépek, amelyek az aranymetszés arányait követik. A régi idők emberének fogalma nem volt az aranymetszésről ez teljesen egyértelmű, de neki zsigerből jött. Miért is? Mert a természetet megfigyelte, hiszen természet-közeli emberekről beszélünk, ez kétségtelen. A természetben olyan sok helyen jelen van az aranymetszés. Ezt az arányt, hogyha folyamatosan betartotta, akár a hímzésben, akár a templomkazettákban, akkor az csak jó tudott lenni. Úgy gondolom, hogy a tárgyi emlékeink sokszori megfigyelése jó utat tud adni anélkül, hogy ezt különösebb tudományos módon megmagyaráznánk. Kevesen merjük azt mondani, hogy ezt ösztönből szépen tudjuk, tehát ezért kellenek ezek a régi mankók, régi támasztékok.

Fekete Ágnes: Híreink élén egy konferenciára hívjuk kedves hallgatóinkat erre a hétvégére, amely egyáltalán nem unalmas, hosszú előadásokat meghallgató történés lesz, hanem a debreceni Megújuló Energiaparkban egy mozgalmas, érdekes rendezvény. A címe: EgyHázunk van. Szűcs Boglárka, az Ökogyülekezeti Mozgalom titkára és a konferencia főszervezője beszél.

Szűcs Boglárka: EgyHázunk van. Ez azt szimbolizálja, hogy egy olyan Földet kaptunk ajándékba a Teremtőtől, amiért felelősséggel tartozunk, és most ezt energetikai oldalról szeretnénk kicsit körüljárni. Milyen lehetőségeink vannak arra, hogy jobban gazdálkodjunk a rendelkezésünkre álló energiaforrásokkal? Hogyan tudnánk ezekkel jobban takarékoskodni úgy, hogy közben jól éljünk?
Fekete Ágnes: Lehetséges ez? Úgy érzem, ez az életszínvonal, amelyen most élünk, nem tudja épen tartani a bolygót.
Szűcs Boglárka: Ez egy nagy dilemma. A környezetvédelem kérdése mindig ott bukik meg, amikor azt mondjuk, hogy komfortzónánkból egy nagy lépéssel ki kell lépnünk. Rengeteg olyan lehetőség áll a rendelkezésünkre, amelyekkel nem élünk megfelelő módon. Részben azért, mert nem ismerjük, részben azért, mert nehéz hozzáférni, és nem vagyunk elég tájékozottak. A konferencián nem szeretnénk ezt leszűkíteni csak a napkollektorokra, napelemekre, hanem olyan lehetőségekkel is szeretnénk foglalkozni, amelyek inkább passzívan állnak rendelkezésünkre. Sokszor nem is gondoljuk végig, hogy már az is egy jó lehetőség, ha a hidegben behúzunk egy függönyt, melegben meg beengedjük a napsütést. Az is elég néha, ha megpróbálunk egy új ház, parókia vagy templomépület építésénél odafigyelni azokra a szempontokra, hogy hogyan lehet energiahatékonyabb akkor is, ha nincsenek rajta nagyon speciális berendezések.
Fekete Ágnes: Az egész konferencia erről fog szólni?
Szűcs Boglárka: Részben erről szól. Nagyon szeretnénk kidomborítani azt az oldalát, hogy hol van ebben a mi keresztyén felelősségünk. Mert nekünk ehhez a kérdéskörhöz szorosan közünk van. Egy Kálvin János idézet a konferencia mottója: "Ádám a kert őrzésének feladatát kapta. Isten mindent a kezünkbe adott azzal a feltétellel, hogy takarékosan és mértékletesen éljünk ezekkel a javakkal. Viseljünk gondot arra, hogy mi marad meg. Legyen mindenki Isten sáfára mindabban, amit kapott." Sajnos, nem nagyon gondoljuk ezt végig a mindennapi gyakorlatunkban.
Fekete Ágnes: Mit kell még erről a konferenciáról tudni?
Szűcs Boglárka: Nagyon jó előadások lesznek. Például arról, hogy mit jelent a teremtésvédelemben a sáfárság? Meghívtunk olyan előadókat, akik technikai oldalról, mérnökként foglalkoznak a megújuló energiákkal. Mika János professzor például az éghajlatvédelem, az éghajlatkutatás jelenlegi eredményeit fogja elénk tárni. A konferencia a Nemzeti Összetartozás Napján lesz, ezért egy kicsit szeretnénk kitekinteni, és hívtunk határon túlról is előadókat. Szó lesz például a székelyföldi történelmi egyházak közösségépítő tevékenységeiről. A rendezvény létrejöttében nagy segítségünkre volt dr. Bogárdi Szabó István püspök úr, aki egy pódiumbeszélgetésben részt vesz majd, több jeles szakértővel illetve politikussal. Lesz pályázati szakértő is, mert sokszor látjuk azt, hogy egy-egy gyülekezet elakad már a pályázat megírásánál. Hívtunk olyan gyülekezeteket, akik már megvalósítottak ilyen beruházásokat, és kíváncsiak vagyunk a tapasztalataikra. Eljön a konferenciára a Megalux Nemzetközi Díjas hetedik helyezett napelemes autó, és meg lehet nézni, tapintani közelről. A Debreceni Egyetem kutatója magyarázatával lesz szalmabála-építészeti bemutató is. Nagyon izgalmas maga a helyszín, ahol ez a konferencia lesz: a Megújuló Energiapark Debrecenben. Ez önmaga már egy olyan hely, ahol mindennel, ami a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódik, működés közben meg lehet ismerkedni. Lesz például egy vezetés, ahol bemutatják az aquapóniát, az algafarmot, a szolár aszalást és még sok más dolgot, amelyek még nincsenek benne a köztudatban, mert mintha a szélenergia és a napenergia különféle hasznosításainál megállna az ismeretünk. Nagyon sokat olvastam már a különféle lehetőségekről, de nemigen jártam olyan helyen, ahol így, koncentráltan, mindent egyszerre meg lehet nézni, és szakembertől lehet kérdezni. Itt most erre is lesz lehetőség, hisz ritkán lehet olyan emberekkel beszélni, akik ilyen épületet üzemeltetnek. Föl lehet tenni a kérdéseket, hogy mi van akkor, ha nem süt annyit a nap, és mi van akkor, ha nem fúj annyit a szél? Egy olyan szekciót is indítottunk, ahova önként jelentkezhetnek olyan kutatók, vagy vállalkozások vezetői, akik valamilyen módon a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódnak, ezzel foglalkoznak.
Fekete Ágnes: Ha valaki jelentkezni szeretne még az utolsó pillanatban, mit tehet?
Szűcs Boglárka: Pénteken kettőkor kezdődik a konferencia, egészen addig szeretettel látjuk a jelentkezőket. Azt már nem tudjuk garantálni, hogy szállást, vagy étkezést tudunk biztosítani, de a részvételt meg tudjuk oldani.
Az EgyHázunk van konferenciának a honlapján is lehet regisztrálni, amely a következő: www.egyhazunkvan.hu

Hírek
Dr. Füsti Molnár Szilveszter és dr. László Virgil a megváltásról és annak mai érthetőségéről tart előadást a Gondolkodó szeretet – Gondoskodó szeretet beszélgető-sorozat záró összejövetelén június 7-én, kedden 18 órakor Budapesten, a Szilágyi Dezső téri gyülekezeti nagyteremben.

A lélek ápolása – a lelki egészségvédelem újlehetőségei címmel rendezik meg az Európai Kórházlelkész és Lelkigondozói Hálózat Konferenciáját június 1. és 5. között Debrecenben, a Református Kollégium dísztermében.

A VilágEgyetemi Előadások sorozat keretében dr. Tagányi Károly a fájdalomról és annak kezeléséről beszél június 3-án, pénteken 18 órakor Budapesten, a Torockó tér 1. szám alatti református templomban.

Népvándorlás a Kárpát-medencéből nyugatra és a szórványszolgálat címmel tartanak Németh Géza Emlékkonferenciát június 5-én, vasárnap 10 órától Budapesten, a Gyógyszergyári úti Reménység Szigetén. (Az Örs vezér teréről Erdélyi Gyülekezet feliratú kisbusz viszi a helyszínre az érkezőket.)

A Dunamelléki Református Egyházkerület Kántorképző és Kántortovábbképző Tanfolyamot rendez július 12. és 30. között Budapesten, a Ráday utca 28. szám alatt. Június 6-ig várják a jelentkezéseket.

A Gárdonyi-életmű hangversenysorozat záró alkalmán a Trió Energico kamaraegyüttes lép fel június 4-én, szombaton 16 óra 30 perckor Kecskeméten, az Újkollégium dísztermében.

A 27. Budapesti Bach Hét nyitóhangversenyén Wittmann-Pintér Anna orgonál június 6-án, hétfőn 19 órakor Budapesten, a Deák téri evangélikus templomban. Június 7-én, kedden 19 órakor ugyanott csembalóversenyek és kantáták fognak elhangozni.

A Békéscsabai Református Gyülekezet énekkara ad hangversenyt június 5-én, vasárnap 11 órakor Budapesten, a Nemzeti Galériában.

Fekete Ágnes áhítata:

"Álljatok meg az Úrban, én szerelmeseim!" Filippi 4,1

Pál apostol ezt a Filippi gyülekezetnek mondta, de nekünk is. Mit jelent valójában állni? Állunk, amikor kicsit megtorpanunk. Megállunk, körülnézünk, elgondolkodunk azon, vajon jó fele megyünk-e? Szükség van ezekre a megállásokra. Állj meg egy kicsit, mondja Isten nekünk, akik szaladunk össze-vissza ebben a mai világban. Szánjunk időt arra, hogy minden nap egy cseppet megállunk. Azt tapasztalom, hogy a csend valóban igényli a megállást. Azt a stabilitást, hogy odaereszkedjünk két lábbal a földre, és várunk egy kicsit. Mert valahogy úgy vagyunk mi, mint az indián, aki miután autóval elvitték valahova azt mondta, le kell ülnie és várni, mert a lelke még nem érkezett meg. Futunk a lelkünk elől, és tényleg meg kellene állni a földön úgy igazán ahhoz, hogy a lelkünkkel együtt járjunk.
De állni, azt is jelenti, hogy az ember állja a sarat, meg hogy helytáll valamiben, azaz erővel odahat. Az ember, nem röpköd össze-vissza, hanem egy biztos alapon marad, azt megvédi, és nem hagyja el semmi áron. Így állhatunk mi is Istenben. A stabilitás talán az az érzés, amire a legnagyobb szükségünk van manapság. De ez a biztosság nem úgy jön el, hogy mondogatjuk magunknak, erős vagyok, erős vagyok, és úgy sem, hogy körülbástyázzuk magunkat, bebiztosítjuk pénzzel, előre gondolással, lakatokkal és vírusirtók garmadával, hanem úgy, hogy elkezdünk bízni igazán az Úrban. Megállunk ott, ahol vagyunk. felegyenesedünk. Jézus hányszor mondta beteg embereknek: Kelj fel! Hidd el, hogy megtart a gerinced, nem kell roskadoznod, Isten erősnek teremtett, bízz benne!
És végül az, hogy álljatok meg az Úrban azt is jelenti, hogy tartósan megmaradunk valamiben, főleg az igazságban. Szoktuk mondani egy állításra, hogy ez bizony megállja a helyét. Ez azt jelenti, hogy odavaló, és ez nem lesz soha másként. Érdemes Istenben megállni, azaz belehelyezkedni az ő igazságába. Nem a lábunk az igazság, hanem az, amin állunk. Nem mi hordozzuk a földet, hanem az hordoz bennünket. De sok vita, különbözőség megszűnne, ha ezt az alázatot megkapnánk, és engednénk, hogy Isten igazsága hordozzon minket. Isten állandóságát élhetjük át, ha ennek az egyszerű erőnek, a gravitációnak enged a lábunk, és a lelkünk, és megállunk, engedjük, hogy testünk tartson minket, Isten oltalmába helyezzük magunkat. Ezt adja meg a Mindenható! "Álljatok meg, én szerelmeseim!" Ámen.