Másfajta kincs
Volt két ember. Mindketten gazdagok lettek. Mind a kettő dolgozott. Az egyik napszámosként ásott egy kertben. Kincset talált benne. Majd mindenét eladta, és megvette azt…
Volt két ember. Mindketten gazdagok lettek. Mind a kettő dolgozott. Az egyik napszámosként ásott egy kertben. Kincset talált benne. Majd mindenét eladta, és megvette azt a földet. A másiknak lassacskán, sok munkával gyarapodott a vagyona. Arra jutott, hogy kibővíti tárhelyeit, mert csak így tud betakarítani mindent. Mind a kettő okoskodott magában. Az egyik teljesen érthető és elfogadható módon apránként gazdagodott. A másik is gondolkodott, hiszen amikor az ásója kiforgatta a kincset, megtehette volna, hogy visszatemeti, és az éj leple alatt ellopja azt, amit a földben talált. Ő mégis az egyenes utat választotta, és az akkori törvények értelmében megvette a földet, így övé lett az is, ami abban volt.
Mind a két példázatbeli ember örült. Az egyik azért, mert most már megnyugodhat a lelke, és sok évre előre megvan mindene. Egyél, igyál, gyönyörködjél! – mondja magának. Végre! A másik a rejtett kincsnek örül, és ez az öröm vezeti arra, hogy odaadja mindenét ezért a földért.
A sok hasonlóságban mégis a lehető legnagyobb ellentét van elrejtve. A bolond gazdag sötétben ül, az eltakart fényben vizsgál egy pénzdarabot. A földműves pedig nézi a messzi, felkelő Napot, de nem a megtalált kincsben gyönyörködik. Jézus bolondnak nevezi azt, aki a mi logikánk szerint szép lassan meggazdagodott, és most szeretne megnyugodni, viszont az Isten országa jelének mondja azt, aki véletlenül megtalálta a kincset. Miért?
Mert az Isten országa új látószöget szeretne nekünk adni. Nem az az Ő logikája, hogy szép lassan építsük ki életünkben azt, ami jó, és akkor majd erőnket összeszedve talán majd közelebb kerülünk Hozzá. Ő nem a kislépések politikáját kínálja a számunkra. Ha Isten eljön, az mindig meglepetés.
Kétféle örömöt láthatunk ezen a két emberen. Az egyik kimért, magával eltelt öröm. Mint azoké az embereké, akik örülnek, hogy szép virágokat ültethetnek a kertjükbe, de a szemetet elszórják az utcán. Ez az öröm csak addig tart, amíg valaki bele nem kiabál, amíg az enyém érzés tart. A másik öröm túlárad. Mint amikor az emberrel valami nagyon nagy dolog történik. Megszületett a fiunk, akkor ezt mindenkinek tudnia kellett. Ilyen az Isten öröme.
Isten másfajta kincsgyűjtésre ösztökél bennünket, mint bárki. Ugyanakkor a pénz világát nem játssza ki a lelki gazdagsággal. Sőt éppen a példázat után mondja Jézus Lukács evangéliumában: ha a pénz világában nem tudtatok jó gazdák lenni, hogyan bízná Isten rátok az igazi kincset. Van egyfajta fokozat, fejlődés e két világ között. Nyilván nem úgy, hogy egy lépcsőn átlépünk a földi megszerzett javakból az isteni javak területére. Mégis igaz, hogy aki semmibe veszi azt, ami itt kitapintható világban van, aki kidobja a tápláló kenyeret, az hogyan értékelné Isten drága, szent kenyerét? Az igazi kincsek a szívben gyűlnek, és az a természetük, hogy minél többet adunk, annál jobban szaporodnak. Mint a nevetés. Ha mindenki nevet körülöttünk, nehéz megőrizni komorságunkat. A szív kincsei ilyenek.
Az értékesség érzésünk sokszor függ attól, amit kitapintható módon kapunk. Isten áthív minket az Ő értékelési rendszerébe, és ott mondja nekünk: Áss egy jót! Nagyon gazdag vagy.
2022. július 31. – Évközi 18. vasárnap
Abban az időben valaki odalépett Jézushoz a tömegből és megszólította: Mester, mondd meg testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget. De ő elutasította: Ember, ki hatalmazott fel rá, hogy bírótok legyek és elosszam örökségeteket? Majd a néphez fordult: Vigyázzatok és óvakodjatok minden kapzsiságtól, mert nem a vagyonban való bővelkedéstől függ az ember élete.
Példabeszédet is mondott nekik: Egy gazdag embernek bőséges termést hozott a földje. Így okoskodott magában: Mit tegyek? Nincs hová gyűjtsem a termésemet. Tudom már, mit teszek: lebontom csűreimet és nagyobbakat építek, oda gyűjtöm majd a termést és minden vagyonomat. Aztán majd elégedetten mondom magamnak: Ember, van annyid, hogy sok évig elég! Pihenj, egyél, igyál, s élj jól! – Ám az Isten így szól hozzá: Esztelen, még az éjjel visszakérik tőled lelkedet. Amit gyűjtöttél, kire marad? – Így jár az, aki vagyont halmoz fel magának ahelyett, hogy az Istenben gazdagodnék. Lk 12,13-21
A mennyek országa hasonlít a szántóföldben elrejtett kincshez. Amikor egy ember megtalálta, újra elrejtette, aztán örömében elment, eladta mindenét, amije csak volt, és megvette a szántóföldet. Máté evangéliuma 13,44
Kép: Rembrandt H. van Rijn: A bolond gazdag példázata és A földben elrejtett kincs példázata
