Vigyázz a résre!

Mind the gap – aki járt már Londonban, egészen biztosan találkozott ezzel a mondattal. A metróban olvasható. Szó szerint arra kérnek, hogy figyeljünk a résre! Arról a térről van szó, amely köztünk és a sínek között van. Veszélyes. Gondolj a résre!

Jó képe ez a Szentlélek működésének. A Lélek ezt mondja folyton folyvást: Figyelj a résre! Hiszen mi arra gondolunk, hogy Isten és köztünk nagy távolság van. Ő az, aki messze van, és minden szempontból más, mint mi. Általában is a távolságokat érezzük erősebben. Olyan jó lenne jobban kapcsolódni, de ez nehéz, mert roppant űr van, óriás rések vannak Isten és köztem, meg az emberek között is.

Itt jön a megértéshez egy másik jó kép: A Szentlélek működése hasonlítható a benzinmotor gyújtógyertyájához. A gyertyatest és az elektróda közötti hézagban nagy feszültség keletkezik, és ez elektromos ív formájában kisül. Talán banális ez a kép, de jó: Isten Lelke életünk feszüléseibe, hézagjaiba jön el. Tele vagyunk ilyen résekkel. Félelmeinkben, ítéleteinkben, érzéseinkben, gondolkodásunkban megéljük életünk hézagosságát. A Lélek munkája ebben a feszülésben, a rések között történik. A szikrához szükség van mindkét oldalra: arra, aki várja a rés betöltését, de arra, aki betölti azt. Arra, aki érzékeli: Istenem, nagyon hiányzol, távol vagy tőlem és ettől a világtól, de arra is szükség van, aki ezt mondja: Jövök hozzád hamar! Arra is szükség van, aki ezt mondja: Jöjj el Lélek, mert kiszikkadt föld vagyok! És arra is szükség van, aki ezt mondja: Túlcsorduló áradás vagyok, eljövök hozzád. Ez a két pólus, itt a rés, amely között apró szikrák születnek.

Általában a saját fejem után megyek. Minden idegszálam visszahúz a biztonságos ösvényre, megszokásaimba. Kiaknázatlan lehetőségek monoton útján lépkedek. De ha engedek egy pici rést, ha észreveszek valami más is, és megengedem, hogy elhagyjam a megszokottat, akkor oldódik a feszültség, szikra születik.

Isten éppen az élet hiányaiban jelenik meg. Pont ott, ahol nekünk valami nem tetszik. Valójában millió ilyen kis szikra éled naponta a világban! Egy pici jelenet: Észreveszek valakit, aki az utcán sétál. Fogalmam sincs, hogy ki ő, és miben él, de látom, hogy szomorú. Csak észreveszem. Csak rámosolygok. Akkor, ott azt hiszem, kisebb lett a rés.

A Lélek szikrái ezek, a kapcsolódás jelei. Ezek az apró tüzek éltetnek minket.