Ördögi átalakítás
„Valóban Isten fia vagyok. Talán a magam számára is identitásom bizonyítéka lehet egy csoda. Vagy az is lehet, hogy csak legendákat hallottam a bölcsőről,…
„Valóban Isten fia vagyok. Talán a magam számára is identitásom bizonyítéka lehet egy csoda. Vagy az is lehet, hogy csak legendákat hallottam a bölcsőről, Betlehemről. Soha senki nem élt egyszerre isteni és emberi természettel. Éppen a csoda kötheti össze ezt a két világot: miért ne lehetne hát a köveket kenyérré változtatni? Ha az ember éhes, ráadásul letelt a negyven napos böjt, miért ne oldaná fel az éhségét úgy, ahogyan tudja?” Ez egy természetes válasz egy természetes problémára.
Tárjuk ki ennek a kérdésnek a kapuját a lehető legszélesebbre: Mit szabad átalakítani ahhoz, hogy egy természetes szükségletet betöltsünk? Egész technikai civilizációnk mögött feszülő kérdés ez: Bármilyen árucikket piacra szabad dobni, amely valamely szükséget betölt? A gazdasági hiány mindent igazol. Mindig születik egy új árucikk, megint kell egy tárgy, ami nélkül nem tudunk élni. Az egész gazdaság erre épül: vannak valós szükségletek, ezeket valamilyen átalakítással betöltjük. Aztán létrehozunk újabb szükségleteket, és így tovább. És ugyanazt látjuk, mint Jézus kisértés történeténél: Összefüggésben van az, ahogyan ezeket az elképesztő vágyakat gépekkel, futószalagon gyártott mindenfélével kielégítjük azzal, hogy magunkat az élet középpontjának, alkotójának, teremtőnek képzeljük.
Jézus visszautasította ezt a bemutatkozó, önmagát igazoló csodát. Ezzel kifejezte, hogy erősebb benne az Isten szava iránti éhség minden másnál. Életösztönünk, vágyaink kielégí
téséhez Isten a leginkább nélkülözhetetlen. Ez a mennyei étel adja az emberi méltóságot, amely minden földi jó fölött van. A létezéshez szükséges igazi étel csupán magából a létezésből eredhet. Az adja, aki ezt mondhatja: Vagyok. Aki minden élet forrása.
Igazából minden ember alapvető kérdésére válaszolt itt Jézus. Ki vagyok? Miért vagyok? Ha az egész világot megnyerem, ha mindent problémát megoldok, akkor ki vagyok? Semmit sem adhatsz a létezésért váltságként. Nincs pótszer. Itt, ebben a testben teljes üresség, értelemvesztés vár arra, aki nem lát ki, nem lát túl, nem lát fölfelé abból, ami itt történik. Istenre éhes emberek vagyunk.
(Jaques Ellul nyomán, a könyv címe magyarul: Ha valóban Isten fia vagy, Párizs, Centurion, 1991.)
2026. február 22. – Nagyböjt 1. vasárnapja
Abban az időben: A Lélek a pusztába vitte Jézust, hogy a sátán megkísértse.
Negyven nap és negyven éjjel böjtölt, végül megéhezett. Odalépett hozzá a kísértő és így szólt: „Ha Isten Fia vagy, mondd, hogy ezek a kövek változzanak kenyérré!” Jézus ezt felelte: „Írva van: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem mindazon igével, mely Isten szájából származik.”
Ezután a szent városba vitte őt a sátán, és a templom oromzatára állította. Így szólt: „Ha Isten Fia vagy, vesd le magad! Hiszen írva van: Angyalainak megparancsolta: A tenyerükön hordozzanak téged, hogy kőbe ne üsd a lábadat!” Jézus ezt válaszolta: „De az is írva van: Ne kísértsd Uradat, Istenedet!”
Végül egy igen magas hegyre vitte őt a sátán. Megmutatta neki a világ valamennyi országát és azok gazdagságát. Azután így szólt: „Ezt mind neked adom, ha leborulsz és imádsz engem!” Ekkor Jézus azt mondta neki: „Takarodj, sátán! Mert írva van: Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!”
Erre otthagyta őt a sátán, és íme, angyalok jötte
k és szolgáltak neki. Mt 4,1-11
(Kép: Franciaország, Autun)
