2012-05-30

Áldás, békesség! Szeretettel köszöntjük hallgatóinkat, Fekete Ágnest, az adás szerkesztőjét hallják.
Ez a pünkösd nagyon furcsa ünneppé alakult az idén, mert sokan a gyereknapot is ünnepelték egyben. Az elfelejtett pünkösd különben is érthetetlen ünnep, sokkal jobban illik a mai korhoz a gyerekzsivaj. Ez fájdalmas valóság, mert pünkösd és a Lélek nélkül nem sokra megyünk. A gyerekeinkkel sem. Most mai műsorunkban először kicsi pünkösdi módon foglalkozunk a gyerekekkel, összekötve e két ünnepet. Gyerekzsivajjal kezdődik az első riport. Budaörsön most már hagyományosan három éve pünkösdkor előadják a Passiót. Statisztákkal, Kuszmann Nóra tanárnővel, Kiss Csabával, – aki római katolikus pap, de most színészként Jézust alakítja – és Dér András rendezővel beszélgettem.

Kisfiú: Amikor föntről jönnek a katonák, mi előttük átfutunk, amikor kirántják a kardjukat.
Fekete Ágnes: Nagyon érdekes hangulat van itt. Milyen ruha van rajtad?
Kisfiú: Olyan szoknyaféleség. A papoknak szokott lenni hosszabb tunika, vagy reverenda egy kicsit bővebb szabásban. Persze más színben és egy kicsit rongyosabb is.
Kisfiú: Ott van egy nagy akol, ahol sok juh legelészik, van egy kiscsacsi is. Ott van egy kőkereszt, ott lesz majd felállítva a három kereszt, amire megfeszítik majd Jézust és a két latort.
Fekete Ágnes: Melyik jelenet tetszik a legjobban?
Kislány: Jézus megkísértése. A hegy tetején van az a nagy fekete pokol.
Kisfiú: Gomolyognak az emberek és Jézust azon a leplen hordozzák.

Kuszmann Nóra: A gyerekek minden pillanatát élvezik, hogy a Bibliából jeleneteket és szövegeket tudnak anélkül, hogy beletöltöttük volna tölcsérrel a fejükbe. Már a hatévesek ráéreznek a különböző szimbólumokra, egyből azt mondták, hogy "a piros a Sátán, mert azok gonoszok, hiába táncolnak szépen". A másik kicsi meg azt mondta: "az ott ki?" Mondom: "Júdás". Hallgatott, majd megszólalt. "Nóra néni! Az hazudik." "Miért emelgetik a piros nőt? Mert a rosszaság mindenkivel vele van?" Egész jó meglátásaik vannak. Ebben minden benne van, avval együtt, hogy mi is benne vagyunk és részesei vagyunk. Az a jó, hogy a katonák és Heródes ellen feszül a hangulat és nem egymás ellen.
Fekete Ágnes: Hány gyerek van itt?
Kuszmann Nóra: Az egyik osztály az huszonnyolc, a másik huszonnégy és ehhez jönnek még a felsősök. Mindenki annyira jön, amennyire akar, de fertőző. Szeretnek mindegyiken itt lenni és sokszor jobban bírják, mint én.

Kiss Csaba: A vak Tóbiást meggyógyítja Jézus, bekeni először a szemét sárral, majd ismét bekeni. Látok, Uram, látok! Majd ismét ráteszi a kezét és azt mondja a vak Tóbiás, hogy látlak Uram! A mai világnak pontosan erre a lelkigondozásra van szüksége.
Részlet:
Júdás: Mesterem, ha szenvednem kell is teérted én, akkor is örökké dicsérlek.
Jézus: Júdás, nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem hogy a bűnösöket, mert nem az egészségesnek van szüksége orvosra, hanem a betegnek.
Fekete Ágnes: A passió színház is, de nemcsak az.

Dér András: Igen. A profánnak és a szakralitásnak a színház rítusának és a keresztény szertartásnak egy olyan metszéspontja, ami nagyon izgalmas, de akkor sem lehet szakmai engedményeket tenni. A Bibliát nem lehet elégszer elolvasni és az ember mindig talál benne újat, amire rácsodálkozik, hogy ezt még nem is olvastam vagy olvastam, de az én lelkiállapotom redőzetébe nem akadt bele. És mi akad ma be? Az egymásra való odafigyelés hiánya, az, hogy ez a civilizációs rendszer kicsit úgy érzem, agóniáját éli, amit Jézus folyamatosan mond, és nem tud elégszer elmondani és itt sem hallották meg még az apostolok sem igazán, hogy mit mond, hogy én vagyok az út; én vagyok a világ világossága; amíg engem láttok, addig boldogok vagytok. Itt vagyok, higgyetek bennem! Ha bennem hisztek, akkor egymásban is, akkor közösséget tudtok alkotni. Ezeket érzem ma is fontosnak. Három évvel ezelőtt nehéz gazdasági körülmények között voltunk, de azt mondtuk, mégiscsak tegyük meg, mert szükség van a kultúrára. Ez ma is aktuális, mert kultúra nélkül üres az életünk, nem érdemes élni. Most pedig az angyali üdvözlet, ami hangsúlyossá vált és az a kezdet, hogy mit jelent az, hogy Isten emberré lesz egy védtelen csecsemővé, és azonnal a gyilkosok célpontjává válik. Politikai játszmák, amik itt folynak az ő feje fölött. Ők a saját hatalmukat a saját pozíciójukat féltik, ki populista módon, ki zsarnoki módon, aminek a közepében ott van egy hallgatag ember. Egy sziklaszilárd biztos pont, Jézus. Az ő csöndje és figyelme az, ami a legkiáltóbb ebben a történetben.
Ének:
Az Úr Jézus szenvedése
bűnösöknek üdvössége.
Mikor eljött amaz óra,
előlépett árulója.
Míg a főpap kivallatta,
tanítványa megtagadta.
Büszke császár helytartója
nem mert lenni pártfogója.
Leköpdösték, csúffá tették,
keresztfára feszítették.
Ő még ott is azért esdett;
bűnösöknek kért kegyelmet.
Értünk vállalt ennyi sok kínt –
megváltottak, áldjuk Őt mind! /Hamar István/

Fekete Ágnes: Most egy idős asszonyhoz látogatunk el. Vajna Istvánné dr. Abod Margit májusban volt 100 éves. Ő ma Magyarország legidősebb gyógyszerésze. És ami megdöbbentő hatvan éve társbérletben él. A Fasori református gyülekezet tagja. Először a debreceni Dóczy Gimnáziumi élményeiről faggatta Varga Kata.

Vajna Istvánné dr. Abod Margit: Dóczysta koromban, ahogy elvonultunk egy gyógyszertár előtt, megcsapott az illata. Éreztem, hogy milyen csodálatos illat, kérdeztem, hogy mit csinálnak itt. Mondták, hogy itt olyan dolgot készítenek, ami a beteg embereknek használ valamit. Akkor gondoltam, hogy talán ez a szakma lenne jó nekem. Ennek következtében aztán beadtam a kérésemet a gyógyszerész kamarához, mert oda kellett benyújtani. Ősz volt, hullottak a falevelek, azokat gereblyéztem, amikor jött a postás és odakiáltott nekem: "Mancika kisasszony levele van." Felvételt nyertem. Megköszönhetem a Jóistennek, hogy ilyen drága jó szülőket kaptam, akik áldoztak arra, hogy továbbtanulhassak. Nagydolog volt ez abban az időben. Így kezdtem meg aztán ezen a pályán a működésemet.
Varga Kata: Debrecenhez tartozik, hogy ismerte Szabó Magdát.
Vajna Istvánné dr. Abod Margit: A Dóczyban tanult. Ő öt évvel fiatalabb volt, mint én. Arra emlékszem, hogy valahogy kitűnt a tehetsége. Szondi tanár megbízta, hogy itt van ez a nagy papír, bezárlak téged a szobába és írd le nekem, az utadat otthontól az iskoláig. Bement a tanár, hogy megnézze, hogy mit írt. Szabó Magdát sírva találta és nem volt egy sor sem írva. Kérdezte a tanár, hogy "hogy létezik, hogy semmit sem írtál?" "Nem tudom, hogy mi van tulajdonképpen azon az úton, amíg az iskolába érek." Akkor azt mondta a tanár, hogy most a lelkedre kötöm, légy szíves nézz széjjel, hogy tudjad, hol mi van kiírva, rá fogsz jönni arra, hogy különböző dolgok vannak a világon. Ezután egy kiváló dolgozatot írt, amin meglepődött a tanár is.
1944-ben volt az esküvőm.
Varga Kata: Az esküvőjüket hol tartották?
Vajna Istvánné dr. Abod Margit: Zuhogó esőben jöttünk ide a Fasorba megtartani az esküvőt. Az egyik lelkész kérdezte, hogy "hol van a tanú?" Nem volt tanú. Nem is gondoltunk arra. Mondta, hogy "jó lesz a harangozó?" Mondom: "nagyon jó!" Mivel két tanú kell, így a felesége lett a másik.
Egy emeletes kis szobában laktam a Vörösmarty utca 31-ben, ott ahol a földalatti megállója van. Annak a tulajdonosa befogadott engem, még két testvér lakott ott, két német hölgy, akiket Szudéta-földről telepítettek ki. József Attila akkor, mint kisfiú, nagyon gyakran ott lődörgött szegény, éhesen. Sokszor kapott egy kis ennivalót.
Varga Kata: Hatvan éve társbérletben él, nagyon szép berendezett polgári lakásban. Mire tanította Manci nénit ez a hatvan év?
Vajna Istvánné dr. Abod Margit: Hogyha rámszól, akkor én ne válaszoljak vissza ugyanazon a hangon. "Mit is mondtál? Hadd teljesítsem!" Nekünk össze kell tartozni, ha már az Isten így rendelte, akkor engem próbára tett azzal, hogy igenis nagyon fontos a türelem és az egymáshoz való ragaszkodás. A hit a legnagyobb erő a világon és hit nélkül lehetetlen Istennek tetszeni. Ha Isten segít, akkor szeretnék megfelelően viselkedni. Itt valami hivatása volt. Nem tudom, hogy mennyire vettem észre és tudtam teljesíteni. Hálát adok a Jóistennek, hogy megértem ezt az új napot. Mindig vezet, hogy "tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos vagyok és lelketekben békességet leltek". Hála Istennek úgy érzem, hogy olyan nagy békesség van a lelkemben, minden nap elkérem a Jóistentől, hogy legyen segítségemre, hogy tudjak szelíd lenni. A Jóisten megadja nekem, csak rá kell nézni a teremtett világra, hogy micsoda óriási lekötelezettjei vagyunk az Istennek, hogy ebbe a gyönyörű világba teremtett bennünket. Berzsenyi szava jut mindig az eszembe:
"Isten! kit a bölcs lángesze fel nem ér,
Csak titkon érző lelke ohajtva sejt:
Léted világít, mint az égő
Nap, de szemünk bele nem tekinthet." (Berzsenyi Dániel: Fohászkodás)
Hát, ezt észre kell venni mindenkinek!

Fekete Ágnes: Most a budapesti Szilágyi Dezső téri templomba látogatunk el, ahol nemrég egy családi napközi nyílt. Fördős Katát, Mózes-Horváth Ingridet és Szontágh Évát hallhatják.

Fördős Kata: 2011-ben felmerült a Budai Református Egyházközség néhány édesanyjában, hogy milyen jó lenne egy családi napközit alapítani. Ebben az időben nagyon divatos volt, hogy különféle lakásokban vagy intézményekben kis létszámú gyermekelhelyező intézményeket hoznak létre. Azt gondoltuk, hogy belevágunk. Nem rövid és nem egyszerű munka után végülis december elején megkaptuk az engedélyt. Többszöri ÁNTSZ látogatás, hivatallátogatás, átalakítás, mosdócsere, mosogatócsere és mindenféle egyéb volt szükséges. Március elsején indult el a Budai Családi Napközi. Csillagvirág napközinek nevezzük, de lehet, hogy még egy névadóval valami más neve is lesz. Jelenleg négy gyermek jár a napközibe, ami úgy tűnik, hogy nagyon kevés, de hogy ha belegondolunk abba, hogy egy felnőtt összesen öt gyermekre vigyázhat, akkor mondhatjuk azt, hogy majdnem százszázalékosan üzemelünk. Nyolc és egy óra között tartunk nyitva. Ez egy óvodai terem szinte.

Fekete Ágnes: De ha valaki akarna, akkor jöhetne? Lehetne több gyerek?
Fördős Kata: Ez nagyon érdekes, mert az egyik csak hétfőn jön, a másik csak kedden és pénteken így mások is beléphetnek. Egy a lényeg, hogy az állam összesen öt gyermek után ad normatívát és bármennyire furcsának gondoljuk, el kell végezni egy tanfolyamot, ami családi napközi vezetői képesítést ad, akkor is, ha valaki, mint én magam, aki harmincöt éve vagyok óvodapedagógus, fejlesztőpedagógus. Mégsem dolgozhatom a családi napköziben anélkül, hogy ennek a papírnak a birtokában ne lennék. Most már hivatalosan is vezethetjük a családi napközit. Az az érdekessége, hogy mindkét család kezd belesimulni a gyülekezetbe. Csodálatos élmény volt a számukra az, és meg is fogalmazták, hogy ez nem is a pénzről szól? Hiszen több helyen is voltak, ahol átélték azt, hogy ennyi pénz, ennyi fej. Valóban nem vagyunk piacorientáltak. Ez egy református családi napközi. Hetente egyszer vannak icike-picike csendes perceink, és ami a legutóbbi nagy akciónk volt, hogy részt vettünk a Szeretethídon. Apró locsolókannákkal vonultunk az udvarra, ahol megöntöztük a virágokat, földíszítettük a cserepeket, halacskákat készítettünk és beleszúrtuk. Ez az önkéntes munka tökéletesen megfelelt az életkoruknak.

Fekete Ágnes: Hogyan telik egy délelőtt?
Fördős Kata: Nyolc órától vagyunk nyitva. Akkor egy kicsit játszanak, utána tízóraizunk és utána van a "foglalkozás", amikor mindennap csinálunk valamit. Például tegnap mozaik képeket gyártottunk. A gyerekek jelét nagyban kivágtam és apró pici papírokkal földíszítettük. Tanítjuk őket vágni. Énekeket tanulunk. Esetleg meg is énekeltethetjük a gyerekeket.
Fördős Kata: Mindenki válasszon egy lovacskát!
Kisgyerek: Csörgős ló.
Ének:

Hívjad a hívjad a falovacskát,
Add neki, add neki a zabocskát.
Jól lakik attól, hízik a zabtól a lovacskám.

Mózes-Horváth Ingrid: Itt vagyok a gyerekekkel, utána elmegyek dolgozni. Mindenki nagyon aranyosan hozza otthonról kis dobozban az uzsonnát.
Fekete Ágnes: Most épp enni fognak?
Mózes-Horváth Ingrid: Igen. Nemsokára. Előtte még leülünk, imádkozunk. Mindig kérik, hogy kockázzam fel nekik és adnak egymásnak egy-egy katonát. Elosztogatják és megtanulják, hogy az nem probléma, ha megosztjuk a dolgainkat.

Szontágh Éva: Itt hagytam nagy nehezen, de utána szólt mindig Ingrid meg Kata, hogy nyugodjak meg, a kislányom teljesen jól van, felszabadult. Amikor érte jöttem, és megláttam az arcát, az teljesen meggyőzött. Többször jövök-megyek itt a környéken. Itt a nyugalom és a békesség szigete van. Szerintem itt van valami több mint egy nem egyházi, világi napköziben és ez egy ajándék. Ez a plusz, a ki nem mondott hit – én így érzem.
Fekete Ágnes: Végülis ez a kétéves gyerekeknek a legjobb, akik otthon már egy kicsit unatkoznak és egy pár órára eljönnek egy játszóházba.
Szontágh Éva: Régen nem fogadott el másokat, vagy csak egy-két gyereket és itt tanult meg igazán játszani a többiekkel.
Ének:
"Teveled, Teveled, csak Veled, csak Veled,
Veled járok, Jézus Krisztus, végy a tenyeredbe.
Formáljál, neveljél, utamon segítsél,
én Megváltóm, hű Barátom, mindig Te vezessél.
Fejemet, szememet, testemet, lelkemet,
Reád bízom, Uram Jézus, Te gyógyíts meg engem.
Te vagy az életem, Te vagy a mindenem,
Te vagy az én reménységem, mindörökké, ámen." (Draskóczy Lídia: Örömömben, bánatomban)

Fekete Ágnes: Hallgassák meg a következő hét református eseményeit, híreinket!
Dr. Süle Ferenc az életközépi válság szükségszerűségéről tart előadást a Protestáns Pszichológusok és Segítők Baráti Körének következő találkozóján június elsején, pénteken 17 órától a Bethesda Gyermekkórház ebédlőjében.

Hálaadó napot tart a négyszáz éve alakult Pápai Református Egyházmegye június 2-án, szombaton Tapolcafőn. A 10 órakor kezdődő istentiszteletet ünnepi közgyűlés követi, majd délután kiállítás nyílik a Református Gyűjtemények anyagából, a napot 18 órakor Varnus Xavér hangversenye zárja.

Az érvényes társadalmi cselekvés tere a keresztény értelmiségi számára napjainkban címmel rendezik meg a Magyar Pax Romana 54. konferenciáját június 1-én és 2-án, pénteken és szombaton Budapesten, a Horánszky utca 20. szám alatt.

A református oktatási és nevelési intézmények újraindításának 20. évfordulója alkalmából hálaadó istentiszteletet tartanak június 2-án, szombaton délelőtt 10 órától a debreceni Nagytemplomban. Az ünnepi istentiszteleten igét hirdet Bölcskei Gusztáv a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke.

Pünkösdi diakóniai konferenciát rendeznek június 1-én, pénteken 10 órától szombaton koradélutánig Nagykőrösön a Tanítóképző Főiskolán.

A Dunaújvárosban nyílt új drogambulancia bemutatkozó ünnepsége június 1-én, pénteken 10 és 14 óra között lesz.

Jótékonysági koncertet rendez a Károli Gáspár Református Egyetem Krasznahorka váráért május 31-én, csütörtökön 18 órakor Budapesten a Pozsonyi úti református templomban.

A 23. Budapesti Bach-hét nyitó hangversenye június 4-én, hétfőn este 19 órakor kezdődik Budapesten, a Deák téri evangélikus templomban.

A Grand Rapids városában található Kálvin Főiskola diákjaiból alakult Calvin College Fúvós Együttes jótékonysági hangversenyt tart június 3-án, vasárnap este fél héttől Érden, a Magyar Földrajzi Múzeum kertjében.

A keresztyén pedagógia esszenciája című könyv pedagógusnapi bemutatója lesz május 31-én, csütörtökön 15 órakor Budapesten, a Kisviola utca 44. szám alatti kispesti iskolában.

Jótékonysági hangversenyt rendeznek a Lévay ösztöndíj támogatására május 31-én, csütörtökön 18 órától Miskolcon, az avasi református templomban.

A Cantores Ecclesiae Rézfúvós Együttes hangversenyt ad június 2-án, szombaton, Budapesten a Bakáts téren.

Jótékonysági előadást tartanak egy kis Somogy megyei falu szegényeinek támogatására június 2-án, szombaton délelőtt 10 órakor Budapesten, a Budafoki református templomban.

A Bethesda Gyermekkórház új szolgáltatással bővül júniustól. Olyan 4 év alatti gyermekek teljeskörű kivizsgálását és képességfelmérését végzik el, akiknél felmerül a gyanú, hogy fejlődésükben valamilyen formában elmaradnak korosztályuktól. (Zsindely Katalin +36 70 452 01 50 vagy +36 30 901 92 86)

Az Összetartozás Napját rendezik meg június 3-án, vasárnap 14 órától Tornyosnémetiben.

A Válaszút Misszió Drogkonzultációs Irodája Tisztás Közösségi Hely néven ifjúsági klubot nyit, ahová önkéntesek jelentkezését várják. ([email protected])

A magyarországi keresztény közösségek a Billy Graham Evangélizációs Társasággal együttműködve Reménység Fesztivált szerveznek június 1. és 3. között, a Papp László Budapest Sportarénában.
Ének:
Szentlélek Isten töltsd be szívünket
Formáljad lelkünk, nyisd meg a szívünk!

Hogy Téged szívből mindig szeressünk
Téged keressünk, Veled mehessünk!

Fekete Ágnes: Hallgassuk meg Isten Igéjét a Zsidókhoz írt levél 10. fejezetéből!

"Mert még vajmi kevés idő, és a ki eljövendő, eljő és nem késik. Az igaz pedig hitből él." (Zsid 10:37.)

A mai éltünk abban a feszültségben telik, hogy a fontos és a sürgős dolgok között kell választanunk. Iszonyatos mennyiségben dőlnek ránk események. Mindennap annyi feladattal kell megküzdenünk, hogy azokat csak letenni tudjuk, de befejezni nem. Ez egy folyamatos idegességet, vibrálást, elégedetlenséget hoz magával még akkor is, ha nem tudatosítjuk magunkban, és igyekszünk a béke szigeteként járni-kelni ebben a világban. És hiába tudom azt, hogy fontosabb szeretni a családomat, mint bármi más, mivel sürgősebb a bármi más, ezért szép lassan sokkal több időt töltök a sürgős dolgokkal, mint a fontos dolgokkal. Szép lassan felborul az értékrend, és a fontos dolgok nem is tűnnek fontosnak. Szép lassan a reklámok kiabáló bolondságai elhitetik velem, hogy sürgősen meg kell vennem, meg kell innom valamit, vagy el kell utaznom valahova, mert akkor végre a sürgős lesz a fontos, és valahogy egybetalál ez a szétszaggatott világ és minden rendbe jön. Persze ez soha nem történik meg, mert a szervezés, a pénz gondja újabb sürgős dolgokat hoz el, és megint nem a fontosat teszem. Tovább pörög minden.
Meg kell végre hoznunk azt a döntést, hogy a fontos dolgokat feltétlen a sürgősek elé helyezzük. Hogy nem ülünk fel erre a mai hajszolt lóra, amelyik mindenről tudni akar, mindenhova el akar jutni, és az egész világot érteni akarja.
Isten úgy segít nekünk, hogy a fontos dolgokat meglássuk a sok sürgető mögött, hogy a lényegi kérdéseket teszi fel: Merre tart a világ? Mi a dolgod itt? Hiszel-e? Abban a korban, amiben a Biblia íródott, az emberek ugyanúgy elvétették a lényeges dolgokat, és lényegtelenekkel kezdtek helyettük foglalkozni. Azokkal, amik akkor érdekesebbnek, divatosabbnak, inkább elhagyhatatlannak tűntek. Néhányak ott hagyták a gyülekezetet, és azt gondolták, csak mesebeszéd, amit addig hallottak. Jézus úgysem jön vissza, vagy ha mégis az olyan messze van, hogy fölösleges addig tűrni.
Félreértették a sürgős és fontos dolgokat. Krisztus visszajön. Egészen biztos, hogy ennek a világnak egyszer vége lesz, és mi hisszük azt, hogy Isten akkor helyreállít mindent. Nem számítgatni kell Krisztus visszajövetelének az időpontját, hanem elfogadni, elhinni, hogy Krisztus az ő fontossága az élet igazi látóhatára. Ez a valóság az, ami a jelent meghatározza. Ez az idő. Ez a távlat. Innen számozódnak a fontos és kevésbé fontos dolgok. Semmi lényeges és halaszthatatlan nincs ahhoz képest, hogy Krisztus egyszer eljön és helyre teszi ezt a világot, amiben mi átmeneti utasok vagyunk. Ez egy olyan biztos pont, egy archimedesi pont, amin keresztül működhetnek a dolgok, lehet valami sürgős vagy éppen fölösleges.
Nekem meggyőződésem, hogy ma sajnos tudatosan tömnek bennünket tele mindenféle hírrel, számunkra elhordozhatatlan és értelmetlen feladatokkal, gondolatokkal, kívánságokkal, mert ebben a zűrzavarban jó fogyasztók és kevésbé jó gondolkodók leszünk. A hit, a lényeges dolgok meglátása, és az életünk erre való ráhelyezése segíthet ki csak ebből a káoszból. Az igaz ember hitből él. Az igaz ember a fontos dolgokból és nem a sürgősekből él. Ámen.