Isten nem vállalkozókat keres
Isten nem vállalkozókat keres. Mi itthon azok vagyunk, ezért aztán a hét minden napján, folyton folyvást készenlétben kell lennünk. Isten szolgákat keres. Vagy bojtárokat. Csak…
Isten nem vállalkozókat keres. Mi itthon azok vagyunk, ezért aztán a hét minden napján, folyton folyvást készenlétben kell lennünk.
Isten szolgákat keres. Vagy bojtárokat. Csak azt kell tenniük, amit mondanak nekik. Nem kell kétségbeesniük, nem kell magukat a gondokban agyonhajszolniuk, mert a felelősség nem az ő vállukon nyugszik.
Valóban, ki vagyok én ebben a világban?
Jézus ebben a példázatban is fókuszváltásra hív minket. A „casting” elején a béresek uraként szólít meg, de a végén kiderül, hogy pont fordított a szereposztás.
Talán így van ez: uraságként kezdjük, bojtárként fejezzük be földi napjainkat. Gyönyörű táncot lejt az életünk, de mögötte sebek és áldozat van. Ez a kép csak lassan áll össze.
Hamvas Béla egyetlen egy dologra mondja, hogy hiányként hagyja itt az életben maga mögött: „A paradicsomi arc, a szerető arc… önzés nélkül (élni)… nem tudom megvalósítani. A tisztátalan én nem is tudja megérteni. Értem, de csak értem és meghódolok előtte. A szeretet nem okvetlen áldozat, de bármit tesz, azzá válik. Ismerem és nem ismerem egyszerre, jelenlétéről tudomásom van, de nem tud bennem életre kelni. Van valaki, akinek lényéből paradicsomi meleg sugárzik. Semmi feltűnő, semmi aggodalom, a legegyszerűbb, ami van, és amíg nem értettem, semmit sem tudtam. Értem.” (Intervieuw/Patmosz)
A paradicsomi arc a bojtár arca, ez a tekintet látja a teljes életet.
2025. október 5. – Évközi 27. vasárnap
Abban az időben: Az apostolok kérték az Urat: Növeld bennünk a hitet. Az Úr így válaszolt: Ha csak akkora hitetek lesz is, mint a mustármag, s azt mondjátok ennek a szederfának: Szakadj ki tövestől és verj gyökeret a tengerben, engedelmeskedik nektek. Melyiktek mondja béresének vagy bojtárjának, amikor a mezőről hazajön: Gyere ide tüstént és ülj asztalhoz. Nem ezt mondja-e inkább: Készíts nekem vacsorát, övezd fel magadat és szolgálj ki, amíg eszem és iszom! Aztán majd ehetsz és ihatsz te is! S talán megköszöni a szolgának, hogy teljesítette parancsait? Így ti is, amikor megteszitek, amit parancsoltak nektek, mondjátok: haszontalan szolgák vagyunk, hiszen csak kötelességünket teljesítettük. Lk 17,5-10
