2015-05-06

Áldás, békesség! Szeretettel köszöntjük hallgatóinkat, Fekete Ágnes vagyok.
Otthon néha így viccelődünk egymással: te azért teszed ezt, mert te "hetes" vagy. Ezzel egy pszichológiai rendszerre utalunk, ami szerint egyikünk a kettes, másikunk a hetes kategóriába tartozik. Ezzel a viccel azt fejezzük ki, hogy rettenetesen le tudjuk néha egyszerűsíteni az életet. Csoportokra osztjuk a világot, mindenféle dobozba tesszük beegymást, és azt hisszük, akkor megértettük a másikat. Pedig a világ nem ilyen. Most Békési Sándor teológiai tanárral beszélgetek, aki nemrég egy könyvet jelentetett meg arról, hogyan is vizsgálhatjuk a Biblia alapján a személyiséget. Erzsébet királynő személyét vette például. A könyv címe: Sisi személyének teológiai portréja.

Békési Sándor: A Sisi névről a sok reklám, marcipán, édesség, emléktárgyak jutnak az ember eszébe.
Fekete Ágnes: A saját korszakában is így volt ez. Példa erre a református Erzsébet árvaház.
Békési Sándor: Igen. De ő nem ez volt. Én a személy kérdéséről akartam írni őt segítségül hívva. Nagyon érdekes, hogy az emberről lehet általánosságban beszélni, de a személyiségről nem. Mivel a személyről akartam írni választanom kellett egy személyiséget, egy modellt. Hiszen a hétköznapokban nem az emberrel, hanem személyekkel találkozunk. Az érdekelt, hogy a pszichológiától eltérően miképpen tud belehatolni a személyiségbe a teológia.
Fekete Ágnes: Az megszokott dolog, hogy a pszichológia kutatja az emberi személyiséget.
Békési Sándor: Úgy van! Sisire visszatérve, ő alkalmas volt, mint paradigma erre. Sok minden maradt utána, nevesül a költeményei, amit persze dobozba rejtett, és hatvan évre titkosított. Nagyon sok fotográfia is fennmaradt róla. A külsejének, szépségének valóságos mítosza alakult ki. Magasztalják a szépségét, pedig ő sohasem magasztalta magát.
Fekete Ágnes: Ez honnan derül ki?
Békési Sándor: Onnan, hogy nem engedte magát megmutatni. Amikor meglátott egy fotóst, a legyezőjével eltakarta az arcát. Gyönyörű volt, és mégis eltakarta. Nem a nyilvánosságnak fejlesztette a szépségét, amikor még nagyon fiatal volt, hanem sajátmagának. Tartást akart, hogy az udvart jellemző presszióban, a spanyolos etikett szorításában meg tudjon állni, hisz az anyósa és az egész miliő szinte megfojtotta. Egyszerűen nem bírta elviselni a protokollt, ezért keresett valami kitörési lehetőséget. Ilyen volt számára a sport, a hegymászás, a lovaglás. Ezzel érmeket, dicsőséget is szerzett. Ugyanakkor a versírás és a naplóírás is ugyanezt jelentette. A naplóról csak a lánya, Valéria tudott, akinek fel is olvasott belőle. Kitörési lehetőségek voltak azok az utazások is, amelyek már a fia halála után jellemezték az életét. Nem bírt nyugton maradni. Ezzel a kutatással egy teljesen más karakter derült ki, mint amelyet a marcipános, kis, színes képekből ismerhetünk. Úgy találtam, hogy az ő alakja nagyon jó lesz a protestáns személyiségkutatáshoz.
Fekete Ágnes: Már pedig ő nem volt protestáns.
Békési Sándor: Hivatalosan nem volt az. Vallásgyakorlata nem volt azonban hivatalosan katolikusnak sem nevezhető. Liberális szemléletű volt. Nagyon sok protestáns személyiséggel tartotta a kapcsolatot. Nem voltak korlátoltságai. Kimondottan szeretett a magyar szférával ismerkedni. Például, amikor a magyar nyelvtudását kívánta fejleszteni, akkor megkérte Eötvös Józsefet, hogy levelezzenek, és leveleinek szövegét Eötvös javítsa. Ő ezt meg is tette. Falk Miksa volt Sisi magyar tanára. A kiegyezés előtti években nagyon sokat jelentett számára, hogy Falk Miksa, Eötvös József, Andrássy Gyula megjelentek. Deák Ferencet szinte apjaként szerette. Szimpatizált velük, és már abban az időben eldöntötte, hogy ő magyar. Nyelvtanulás céljából leírta a Szózatot. Amikor odaért, hogy "Itt élned, halnod kell", ezt az utóbbit aláhúzta. Az élete vége egy kicsit utal is erre, tehát ebbe bele elehet halni. Az nem mítosz, hogy a Kiegyezésnek végsősoron ő volt a motorja. Amit nőként megtehetett egy császárné, azt megtette, de nagyon sok vád érte emiatt. Ez Erzsébet királyné személye. Ez a könyv azonban nem Sisiről szól igazán, hanem rólunk, hogy mi az, ami zajlik bennünk, a lelkünk mélyén. Az egész élet akkor válik érdekessé, amikor a felszínről elindulva behatolunk a lelkivilágába. Magának a könyvnek a felépítése is ilyen mélyfúrásra emlékeztető. Az arcképeivel kezdtem, amelyek még nem árulnak el sokmindent. Aztán mélyebbre ásunk. Megnézzük a verseit, majd ezek után következik egy pszichológiai vizsgálat, aztán próbálom elemezni a személyiségét.

Fekete Ágnes: De hogyan vizsgál egy teológus egy személyiséget?
Békési Sándor: Emil Brunner foglalkozott ezzel, és a személy kérdésének kutatását bibliai vagy teológiai pszichológiának nevezte. Azt vettem észre, hogy a Bibliában nem az emberről van szó, hanem a lélekről, a személyről.
Fekete Ágnes: A Biblia nem sematizál, hanem konkrét történeteket és élethelyzeteket mutat be.
Békési Sándor: Így van! Nagyon színes az ember. Az ókorban a személy kifejezés nem volt ismert, tehát maga a személyiségvizsgálat így nem is kerül elő. Az ókor ismerte a személyt, csak léleknek nevezte. Maga a személy kifejezés a szentháromságtan kialakulásából került be az európai gondolkodásba. A hiposztázis, a lényegi isten, az egy Istennek három megnyilvánulási formája vagy létformája, triposztázisa, személye. Innentől ez a személy fogalom, a persona bekerül a nyugati kultúra gondolkodásába. A humanizmustól kezdve kezd a személy önálló szemponttá válni.
Fekete Ágnes: Mintha egy kicsit a ló túlsó oldalára is estünk volna. Mintha az individuum minden fölé tudna kerülni.
Békési Sándor: Most már igen. A humanizmusban kezdődött, de az individualizmus az egy visszaesés. Az individuum más kifejezés, mint az, hogy személy. Az individuum önmagát megkülönbözteti másoktól, tehát én egy individuum vagyok, nem az, ami a másik. Ez ugyanakkor el is zár a másiktól. Az individuum a kollektívummal szemben áll. A kollektívum gyűlöli az individuumot, látjuk ezt a diktatórikus társadalmakban. De a személy az egészen más. A személyinek párja a közösségi. Személyiségem éppen akkor bontakozik ki, akkor érik meg igazán, hogyha visszajelzést kapok egy másik személytől.
Fekete Ágnes: A individuum tagadásra épül, a személyiségviszont nem tagadás, hanem állítás.
Békési Sándor: Pontosan. Visszanyúlik ez a kérdés az ókorba. Már akkor különböző karakterjegyeket különböztettek meg. Egy-egy személyiség feltérképezésénél azonban kiderülhet, hogy kevés a karakter, ezért tettek még hozzá még újakat. A végén aztán már több száznál tartunk. Így lesz egy sematikus emberkép, de elvész a személy. A Szentírás nagy szimbólumrendszerrel rendelkezik a személlyel kapcsolatban is. Például ilyen szimbólumok jelennek meg, hogy gyermek, vagy szív. A szívben ott van a gyermek. Ha valakiben a gyermek meghal, akkor egy rafinált, elkérgesedett felnőtt lesz belőle, tehát a személyisége megroppan, és meg kellene újra találnia a gyermekségét, és akkor felszabadulna, újjászületne. A harc belül zajlik, tehát a személyiséget csak úgy ismerhetem meg, ha megismerem a harcát. Van egy ősdráma, amit a léleknek belül végig kell járnia. A történet belül érdekes, nem kívül. Ennek egy vezérfonala az az ősdráma, ami a krisztusi út is: valaki elindul egy helyzetből, eljut a mélységekbe, a halált megjárja, eljön a sír, majd jön a kirobbanás, a "feltámadás". Minden embernek ez a drámája. Ebben közösek vagyunk. Igen, de ott van az embernek a szabadsága, hogy hogyan járja be a személyes útját. Az útnak megvannak a közös állomásai, az elindulás, a mélységek, de személyes, konkrét válaszok, frusztrációk, döntések teszik egyénivé ezt a folyamatot. Mert a személy élő.
Fekete Ágnes: Tehát Sisi személye nagyon alkalmas volt arra, hogy ezt az egész folyamatot megláthassuk?
Békési Sándor: Igen. Sisi nagyon beszorítva érezte magát, és ebbe bele is betegedett. A fényképeken keresztül próbálom kimutatni, hogy az arcán hogyan jelenik meg a püffedtség, a betegség, szemének elkopása. Van olyan felvétel, amely egyáltalán nem hasonlít a Sisi ábrázolásokra, mert teljesen matt a tekintete. Ebből jött egy gyógyulás, ahogyan végigjárta ezt az utat, azután lett egy feltámadás, egy kiút. Ezek nagyon személyesek történések. Három neve van tulajdonképpen. Az első, ahogyan a szülei is nevezték, a szívében élő gyermek: Sisi. A naplóból tudjuk, hogy egyszer azt mondta a lányának, Valériának: "tudod, Sisi már rég meghalt." A gyerek meghalt benne. Másik neve az Erzsébet, a királyné. És a harmadik a költő. Titániának nevezte magát. Tehát van a sematikus út, az ősdráma. Az ember végigjárja életének színtereit, ezt az ősdrámát, amikor beszorul, frusztrált lesz, gyakorlatilag meghal lelkében, és csak úgy tud kitörni, hogy új életet kezd, az a túlélés, hogy újjászületik, más lesz. Volt egy időszak, amikor határozottan el volt tiltva a politikától. A Kiegyezés után már nem engedték ezt neki. Az valós dolog volt, hogy a külvilágban be volt szorítva, nem nyilvánulhatott meg. A tizenkilencedik század második felében egy nő, és ilyen pozícióban, nem lehetett költő. Tehát csak a protokoll maradt számára, és ami ehhez való. Van olyan helyzet, amikor a külvilágban nem tehetünk semmit. Mi a megoldás? Van egy lelki valóság is. Ahol viszont nagyon sokat tehetünk, kibontakozhatunk lelki valóságunkban. Mi a mi személyiségünk mélysége, a valódi személyiségünk? Lelki, szellemi útra van szükség, amelyhez nem kellenek a jó körülmények. A legrosszabb körülmények, abroncsok között is meg lehet élni. Ezt láttuk már az ókeresztény mártíroknál is, akik vállalták útjukat, mert belül szabadok voltak: a krisztusi úton mentek végig. Az a döntő, hogy mi van belül? Mert sokmindent sután csinálhatunk, eredménytelenül, sikertelenül, de attól ember az ember vagy igazi személy, hogy belül a harcot megvívja, abban viszont nemesen megmarad.

Fekete Ágnes: Nemcsak történelmi személyiségek lehetnek érdekesek, de minden ember akkor érzi jól magát, ha személyiségében szólítják meg. Nem úgy általában, mint egy adat fontos, hanem ő maga az. Most egy olyan misszióról számolunk be, amelyben épp az a cél, hogy személyesen szólítsanak meg fiatalokat a nagy tömegben. Ezen a hétvégén volt az egyik képzése a KözösPont fesztiválmissziónak.

Molnár Péter: A fiataloknak szóló fesztiválokon most már a három történelmi egyház összefogva megjelenik, és hirdeti Isten Igéjét. Vannak olyan fiatal felnőttek, akik egy ilyen első ránézésre egyáltalán nem egyházias és keresztyén közegben találkoznak először Istennel, hallanak először Jézus Krisztusról. Bármilyen meglepő is, egy ilyen színes, nagyon harsány, nagyon bulizós eseményen vannak olyan fiatalok, akiknek pont ez a kontraszt kell. Részt vesznek napokig egy bulizós alkalmon, aztán történik valami, és egy délelőtt úgy döntenek, hogy a keresztyének sátrába behuppannak, és leülnek beszélgetni egy velük egykorú, keresztyén fiatallal, és megnyílnak, és kiderül, hogy igazából nem is nagyon tudnak erről az egészről semmit, de egyébként nyitottak. Nagyon aktuális ez a kérdés, hogy szabad-e nekünk megjelenni olyan helyeken, amely helynek a szellemiségével talán nem azonosulunk? Ahogyan Jézusról vélekedtek az írástudók és a farizeusok, az alapján azt kell mondanunk, hogy Jézus is járna ezekre a fesztiválokra, ő is megszólítana fiatalokat és kérdezne tőlük ezt-azt, vagy mesélne, tanítana nekik. Tehát nekünk el kell mennünk az ilyen helyekre is. 2000-ben, amikor indult ez a misszió, akkor még csak a budapesti Sziget Fesztiválon jelentünk meg. A fesztiválok végén vannak kiértékelések és csodálatos beszélgetésekről számolunk be. Azt tudjuk, hogy jó, hogy ott vagyunk, de hogy milyen formában legyünk ott az mindannyiunknak kérdés. Az elmúlt tizenöt évben sokat finomodott a jelenlétünk, és mondhatjuk azt, hogy egyre profibbá válik a szolgálatunk. December-januárban lehet jelentkezni erre a misszióra, akkora főszervezők kiválasztják a jelentkezők közül az alkalmasakat, akik utána képzéseken vesznek részt. Minden fesztiválon megjelenik egy evangélikus, egy református és egy katolikus lelkipásztor. Valamelyik folyamatosan jelen van, segítségül lehet őt hívni. Sőt, ha úgy adódik, akár az aktív sátor időszakon kívül is rendelkezésére állnak a fiataloknak a lelkipásztorok. Őket hívjuk spirituálisoknak, ők a fesztiválok "spirijei".
Fekete Ágnes: Te is az vagy?
Molnár Péter: Én a Hegyalja Fesztivál református spirituálisa vagyok. De ott van a KözösPont a VOLT Fesztiválon, a Fishingon Orfű Fesztiválon és a SZIN-en, amely a Szegedi Ifjúsági Napok fesztiválja. Mind a négy fesztiválon ott van mind a három történelmi egyház. Az önkéntes fiatalok között vannak sátorvezetők és stafétavezetők. Nagyon jól működő rendszer alakult ki arra, hogy erre a pár napra tényleg gördülékenyen menjen minden a fesztiválon.
Fekete Ágnes: A misszió ökumenikus jellege könnyebbé vagy nehezebbé teszi a szolgálatot?
Molnár Péter: Én a leginkább ezért az ökumenizmusért lelkesedem, mert az ökumené csodálatosan működik a KözösPont misszióban. Képesek vagyunk egymást gazdagítani. Fantasztikus dolog az, hogy akkor, amikor nem egyházias fiatal egy fesztiválon a keresztyénséggel találkozik, akkor nem megosztottsággal, hanem egységgel találkozik.

Németh Tamás: Református lelkipásztor vagyok Budapesten, a Pozsonyi úti református egyházközségben.
Miklós Ábel: A Budai Református gyülekezetbe járok, ott vagyok ificsoportos.
Fekete Ágnes: Miért szeretitek ezt a szolgálatot?
Németh Tamás: Azért mert abszolút emberközeli, nagyon életszerű, sok élettapasztalatot szerzünk. Az egyik kollégiumi társunk javasolta nekem, hogy jöjjek "Közöspontozni", mert szerinte nekem való. Nagyon örülök, hogy sikerült meggyőznie, mert a teológián tapasztalt "bezártságot" nagyon jól tudta kompenzálni az, hogy itt ténylegesen világi közegben mozgok, olyan fiatalokkal beszélgetek, akik nem a könyvtárakban ülnek, nem a hitéletük által irányítottak.
Miklós Ábel: Én is nagyon szeretem. Bár teljesen más feladatokat látok el, mint Tomi. Én "hátteres" vagyok. A csapatban mindig van két-három ember, aki a stáb testi szükségleteit próbálja meg kielégíteni, bár ez nem mindig sikerül maradéktalanul. Mi főzünk, reggelit, vacsorát készítünk és kávét, teát, mind a betérők, mind a stáb számára. Ez technikai, könnyebb fizikai munka inkább, mint lelki, de amit visszakapunk a stábtól, az nagyon jó. Fel tud tölteni egy ilyen hét, pedig három órákat alszik az ember, dolgozik tizenkettőt, de eközben lelkileg nagyon tud töltődni. Az nagyon jó!
Németh Tamás: Már háromszor szerveztem sátrat. Ez azt jelenti, hogy én voltam a főnök, én voltam az, aki összefogtam a csapatot, a programokat, képzéseketmegszerveztem, a kapcsolattartást intéztem.
Miklós Ábel: Nemrég voltam a hegyaljás stáb képzésén. Itt különböző egyházakhoz, felekezetekhez tartozó fiatalok vannak, akik három hétvége alatt egyénekből válnak egy olyan csapattá, ahol a fesztivál alatt gyakorlatilag nincs konfliktus. Nekem ez nagyon tetszik. Egyébként ilyet még nem láttam soha, még a gyülekezetbe sem. Mondjuk, ott azért egy kicsit más a helyzet, hiszen nem egy hetet kell együtt tölteni, hanem évekig van együtt egy csoport, és így ott nyilvánvalóak a súrlódások, de itt szó nélkül át tudunk lendülni a kis döccenéseken, amik jöhetnek, és ez a háttérben is igaz. Tavaly például egy kicsit bonyolultan alakult a hátteres kezdésem, mert teljesen újak voltunk ketten is.
Fekete Ágnes: Mélyvízbe kerültél?
Miklós Ábel: Igen, és hatalmas stresszel járt ez az egész.
Fekete Ágnes: Mi a titka annak, hogy ennyire össze tud tartani egy társaság?
Miklós Ábel: Az, hogy azért vagyunk kint, hogy Isten szeretetét, a templomon kívül is megjelenítsük.
Fekete Ágnes: Az egész csapatban ez a vágy ég?
Miklós Ábel: Szerintem igen, de bennem bizonyosan. Még úgy is, hogy én nem beszélgetek közvetlenül a betérőkkel. Azt azonban látom, hogy a fiatalságban erre van igény. Ha egy fiatalnak van egy kérdése az egyházzal, Istennel, Jézussal kapcsolatban, akkor nem fog eljönni egy templomba csak azért, hogy ezt megkérdezze a lelkésztől, mert a lelkész ott áll fönn a szószéken, ő pedig ott lenn ül a padjában és hallgatja a prédikációt, és utána nem megy oda hozzá, mert van egy távolság a papság, lelkészség és az "újonc hívők" között. Viszont itt ugyanolyan fiatalok vannak kint, hasonló korosztály, mint ők, akiknek ugyanazokkal a problémákkal kell szembenézniük, mint a betérőknek. Talán könnyebb ilyeneknek megnyílni. Szerintem ezért működőképes ez a koncepció, amit a KözösPont képvisel. Aki ott van, annak mind többet ad, mint amennyit elvesz. Alapvetően pozitív mérleggel zárható egy ilyen hét.
Németh Tamás: Amikor egy protestáns és egy katolikus leülnek egymással beszélgetni, akkor nagyon hamar kiderülhet az, hogy miben vagyunk mások, miben különbözünk. De arra kell figyelnünk inkább, hogy miben vagyunk egyek. Nem úgy szolgálunk, hogy az ökumenét leöntjük mézes-mázos körítéssel, és azt mondjuk, hogy ezen a szolgálaton múlik minden, hanem el tudjuk fogadni azt, hogy van, amit meg tudunk tenni, és van, amit nem tudunk megtenni. A hozzánk betérő fesztiválozók úgy mennek el tőlünk, hogy "Hát, én nem is gondoltam volna, hogy egy reformátussal, vagy egy katolikussal ilyen jót lehet beszélgetni", meg azt is mondják, hogy nem is gondoltuk volna azt, hogy egy keresztyén lehet ilyen jófej.
Erről a misszióról a www.kozospont.com oldalon olvashatnak.

Híreink:
"Vallás és művészet" konferencia lesz május május 8-án és 9-én a Károlyi Gáspár Református Egyetemen. A kétnapos konferencián 10 szekcióban 64 előadás lesz, amelyek a szakralitás mindennapi megjelenéseivel és művészetekbe ágyazódásával foglalkoznak.(Reviczky u. 4.)

Öt Templom Fesztivál címmel rendeznek kulturális programsorozatot május 7. és 11. között Győr-Újvárosban, a Kossuth utcában található templomokban. A fesztiválon a liturgikus zene irányairól tartanak előadásokat, valamint kiállítások, hangversenyek és istentiszteletek lesznek. Többek között május 9-én, szombaton 18 órakor Fassang László ad orgonahangversenyt a római katolikus templomban, 10-én vasárnap 19 órakor Lovász Irén, Horváth Kornél és Mizsei Zoltán koncertje lesz a református templomban. 10-én vasárnap 10 órakor Steinbach József hirdeti az Igét a református templomban.

Nőszövetségi konferenciát rendeznek május 15. és 17. között Balatonfüreden. Május 10-ig várják a jelentkezéseket. ([email protected])

A mesterséges és a természetes intelligenciáról beszélget dr. Havass Miklós matematikus és dr. Béres Tamás teológus május 7-én, csütörtökön 18 órakor Budapesten, a Kossuth Klubban.

Bibliatanulmányozó Sorozat indul Hogyan lesz az újszülöttből érett hívő? címmel május 8-án, pénteken 19 órától Budapesten, a Szilágyi Dezső tér 2. szám alatti Cserkész teremben. ([email protected])

Nyílt napot tart a Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió Drogterápiás otthona május 12-én, kedden 9 óra 30 perctől Ráckeresztúron.

Tavaszi Lelki Oázis címmel Csendesnapot tartanak május 9-én, szombaton 10 órától Budapesten, a Sztárai Mihály tér 3. szám alatti református templomban.

A Budapesti Fesztiválzenekar Bach műveit adja elő május 6-án, azaz ma este 19 órakor Budapesten, a Pozsonyi úti református templomban.

Zenés istentiszteletet tartanak Homolya Dávid orgonaművész szolgálatával május 10-én, vasárnap 18 órakor Budapesten, a Kálvin téri templomban.

A Kelenföldi Barokk Esték keretében Soós Gábor orgonahangversenye lesz május 9-én, szombaton 17 órakor Budapesten, az Október huszonharmadika utca 5. szám alatti református templomban.

Helyes Jenő festményeiből nyílik kiállítás május 10-én, a 10 órakor kezdődő istentisztelet után Budapesten, a Szilágyi Dezső tér 3. szám alatti gyülekezeti nagyteremben.
Felhívjuk hallgatóink figyelmét, hogy a hamarosan beadandó adóbevallással együtt az egyházak javára is nyilatkozhatnak adójuk 1 %-áról. A Református Egyház technikai száma: 0066

Fekete Ágnes áhítata:

"Volt pedig egy beteg, Lázár, Bethániából, Máriának és az ő testvérének, Mártának falujából." János 11,1

Nemrég olvasva ezt a mondatot a Bibliában nagy erővel szinte megcsapott ez a mondat: miféle önazonosságot tudunk mi egy-egy embernek adni! Itt van Lázár, akinek az a fő tulajdonsága, hogy beteg. Így kezdődik a bemutatása: Volt egy beteg. Ez azt jelenti, hogy az egész lényét valamiképpen ez a jelző jellemezte a legjobban. Nem a neve, nem a foglalkozása, hanem a gyengesége: beteg. Aztán eszembe jutott, hogy Máriával és Mártával, két nővérével élhetett együtt. Az embernek könnyen elindul a fantáziája. Mi minden lehetett abban a családi fészekben! Két nő meg egy férfi. Számtalan vicces megszólalás juthat az eszünkbe, amikor gyámoltalanná vált férfiak már csak derűs szavakkal tudják helyzetüket leírni. "Majd teszem, amit az asszonyok mondanak." És Mária, Márta testvéri kapcsolata okot is ad ezekre a gondolatokra, hiszen tudjuk róluk, hogy igazán tudtak veszekedni. Ment a torzsalkodás, mint a legtöbb családban. Más-más karakterek voltak, és nem tudták elfogadni egymást igazán. Az elmélkedőbb, csendesebb Mária piszkálta Márta önérzetét. Márta minden bizonnyal az egész családot irányította. Az is valószínű, hogy szükség is volt erre a kemény kézre, hiszen különben szétesett volna minden.
Hány és hány család szereposztása ez. Egy kemény asszony, egy elgyámoltalanodd férfi, és egy másik nő, valaki, aki keresi a helyét, vagy éppen, mint Mária, keresi Krisztust ebben az egész helyzetben. Jézus talán azért nem ment el rögtön meggyógyítani Lázárt, mert pontosan tudta, hogy ha lázából felépül Lázár, ugyanez a történet folytatódik tovább. Mindenki visszakerül ebbe a suta családi helyzetbe. A két nő megbetegítő jelenléte visszatér, és ugyanaz ismétlődik újra és újra. Folytatódnak az emberi játszmák. Lázárnak egészen új életre volt szüksége, ezért kellett Jézusnak feltámasztania őt. Lázár úgy lett igazán ember, úgy került vissza felnőtt, egészséges férfiként abba a környezetbe, hogy meghalt és életre kelt. Nem sebtapaszra volt szüksége, nem egy kicsi jóságra, hanem életre. Jézust, amikor mindenki megtudta, hogy Lázár beteg, a környezete rá akarta beszélni arra, hogy siessenek. Baj van, hát menjenek és segítsenek. De Jézus várt. Időt adott a szeretetnek. Pedig rettenetes lehetett egy beteg mellett várakozni. Nézni az ablakot, jön-e már Jézus? Ők akkor úgy élték meg ugyanezt a várakozást, hogy időt vesznek el a szeretettől. Jézus azonban tudta, hogy Lázár csak akkor lesz igazán az, aki valójában, ha Ő most vár. A közeli fájdalom és féltés távolról erősítés és életadás. Talán mondhatjuk így is, a két nő jóság iránti felszínes vágyát is meggyógyította itt Jézus: Ne akarjatok minden áron jót tenni! Jelképesen is ki kellett Lázárt abból a pólyából csomagolni, amibe ez a két nő betekerte, hogy a maga lábára álljon. A jóakaratot is meg kellett gyógyítani, mert az ölni is tud. Amikor Jézus Máriával és Mártával beszélgetett, annak ez volt a lényege: Saját akaratukat el kell tudni engedni ahhoz, hogy az életet megtalálják.
Adja Isten, hogy mi is meglássuk Krisztus igazi, gyógyító, teljes életet adó erejét. Ámen.