A pénz rezget
A pénz nem arany, hanem egy láthatatlan hatalom, amely függelmi viszonyt ébreszt, összekapcsol a társadalommal, segítségével elfogadhatóak leszünk, és felgerjesztett vágyainkat kiélhetjük. A pénz rezgeti…
A pénz nem arany, hanem egy láthatatlan hatalom, amely függelmi viszonyt ébreszt, összekapcsol a társadalommal, segítségével elfogadhatóak leszünk, és felgerjesztett vágyainkat kiélhetjük.
A pénz rezgeti az emberi közösséget ma. A pénz maga a hatalom. Sokkal több, mint csereeszköz. A pénznek ereje van, megmutatkozik, és diktálja terveinket, céljainkat. A pénz mindenféle eszköz mögé bújik, és úgy tesz, mintha nem róla lenne szó, hanem arról, hogy a és b között gyors legyen az út, de valójában a társadalom berezgetéséről van szó.
Nemzedékünk átélte, amikor az óriás posztereken megjelent egy 99-cel végződő szám, mellette poharas tejföl. Mindenki tudta, hogy tejfölre így is, úgy is szükség van, és az a pár forint nem oszt és nem szoroz, de elkezdtünk foglalkozni az árak pontos kalkulációjával, figyelmünket egészen elterelte egy nagy piros szám, amit áthúztak, és egy kisebb, amely mellé volt festve, és 99-cel végződőtt. Aki élt abban a korszakban, amikor minden boltban ugyanaz a tejföl volt ugyanannyiért, az ezt pontosan tudja. Azóta megy az agyalás, árajánlatokat kérünk, összehasonlítunk, és életünk jó részét ilyenfajta számolással töltjük. A pénz rezget mindent, miközben mindenki tudja, hogy semmiféle jó érzést nem ad, az élet igazi válságai és örömei egészen máshol rezegnek, a szívünkben, ahova ennek a bizonyos pénznek nincs bemenetele. Sőt, mindenkinek van olyan élettapasztalata, hogy a kevésben jó volt, a többen rosszabb. Meg olyan is, hogy élete egy korszakáról nem tud elszámolni utólag, mert nem érti, hogyan élt meg, máskor pedig a sok is kevés volt. Úgyhogy nem valami objektív valóságról van szó, hanem rezgésszámról.
Jézus elfogadja, hogy a császár „berezget” minket. De ez teljesen mindegy. Vigye azt, ami neki kell! Mi kapcsoljunk mind jobban Isten egészen csendes és titkos hullámhosszára! Isten szabad. Az én arcom is szabadon tükröződhet Őrajta.
2026. október 18. – Évközi 29. vasárnap, Missziós vasárnap
Abban az időben a farizeusok félrevonultak és megtanácskozták, hogyan tudnának belekötni Jézus szavaiba. Majd odaküldték hozzá tanítványaikat és a Heródes-pártiakat a következő kérdéssel: „Mester! Tudjuk, hogy igazat beszélsz, és az Isten útját az igazsághoz híven tanítod, és nem vagy tekintettel az emberek személyére. Mondd hát meg nekünk, mi a véleményed: Szabad-e adót fizetni a császárnak vagy nem?” De Jézus felismerte gonoszságukat, és így szólt hozzájuk: „Miért kísértetek, ti képmutatók! Mutassátok csak meg az adópénzt!” Aztán megkérdezte tőlük: „Kinek a képe és a felirata ez?” Azok azt felelték: „A császáré.” Erre ő így szólt hozzájuk: „Akkor hát adjátok meg a császárnak, ami a császáré – az Istennek pedig, ami az Istené!” Ennek hallatára elcsodálkoztak, otthagyták őt, és elmentek.
Mt 22,15-21
Kép: Rembrandt van Rijn, Az adópénz, 1629. részlet
