Vígasz

A magányossá lett modern embernek nincs igazi vígasza.

Gyenge válasz annak sugallata, hogy majd megvigasztalódhatunk, ha rendben mennek a dolgok. Nem az a vigasz, amit látunk, ami hasznosnak és előrevivőnek tűnik, hanem az a vigaszunk, hogy nem a magunkéi vagyunk, hanem Istenhez tartozunk. Nem kell egyedül tengenem ebben a világban. Él egy mennyei Pártfogóm. Így nevezi János evangéliuma a Szentlelket.
A magyar nyelv egy kicsit más irányban mutatja a „vigasztaló” szó értelmét, hiszen a vígságot értjük mögötte: Valaki szomorú volt, és vidám lett, tehát megvigasztalódott. De a görög Paraklétosz, Pártfogó szó egy sokkal gyakorlatiasabb vigaszra utal. Amikor valaki odaáll egy ember mellé, pártfogásába veszi, elintézi az ügyét, erőt ad, segít és vigasztal.
Az evangéliumi történet keretében a Vígasztaló ezekre az érzésekre adott választ: Már semmi ötletem sincs. Tehetetlenül ülök a szobámban. Akiben bíztam, nagyon messze van. Én itt, a sáros létezésben. Fogalmam sincs, mit tegyek. Minden eszköz kihullott a kezemből. A teljes tehetetlenség jött rám, amit tanultam, az teljes mértékben alkalmazhatatlanná vált.
Ebbe az érzésvilágba jött el a Vigasztaló. Abba a világba, amelyben a tanítványok rájöttek arra az alap-, emberi felismerésre, hogy kelepcébe szorult emberek vagyunk.
Össze vagyok zavarodva. Nem értek semmit, fogalmam sincs, hogy mit kellene tennem. Ebben a nehéz pillanatban, a vigasztalanságnak az órájában jön el ma is a Pártfogó. Az összezavarodottságból egyenes beszéd lesz, az értetlenségből érthetőség, a kelepcéből szabadság.
Az Isten Vigasztalója éppen az ellenkezőjét teszi, mint amit a gonoszság tesz velünk. A gonosz ereje félelemet szít a szívünkben, rossz emlékeinkkel dolgozik. Isten jó emlékeinket rendezi össze, és erővé teszi. Bizalmat ébreszt, vádlás helyett vigasztal, keveredés helyett összeköt bennünket. Ha hagyjuk. Ha bizalma bennünk is bizalmat talál.

2026. május 10. – Húsvét 6. vasárnapja
Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: Ha szerettek engem, megtartjátok parancsaimat. Én pedig kérni fogom az Atyát, és más Vigasztalót ad majd nektek: az Igazság Lelkét, aki örökre veletek marad. A világ nem kaphatja meg, mert nem látja és nem ismeri. De ti ismeritek őt, mert veletek marad és bennetek lakik. Nem hagylak árván titeket: visszajövök hozzátok. Rövid idő, és már nem lát engem a világ. Ti azonban láttok, mert én élek, és ti is élni fogtok.
Azon a napon megtudjátok majd, hogy én Atyámban vagyok, ti énbennem, én pedig tibennetek. Aki ismeri és teljesíti parancsaimat, az szeret engem. Aki pedig szeret engem, azt Atyám is szereti, én is szeretni fogom, és én megmutatom neki magamat. Jn 14,15-21
Kép: Mark Jennings