Biztonság helyett bizalom
Jézust nem érdekelte a pénz. Sem akkor, ha volt, sem akkor, ha nem. Neki édes mindegy volt, hogy mije van a gazdag ifjúnak. Gondolja valaki,…
Jézust nem érdekelte a pénz. Sem akkor, ha volt, sem akkor, ha nem. Neki édes mindegy volt, hogy mije van a gazdag ifjúnak. Gondolja valaki, hogy Jézus el akarja szedni azt, amit összedolgoztunk egy életen át? A rettenetes anyagias szemléletünk miatt kezdünk el a pénzről gondolkodni e mondat hallatán: add el minden vagyonodat… Kuporgatásainkat tükrözi vissza. Félelmesen tárgyakhoz kötött létünk miatt magyarázkodunk a gazdag ifjú példabeszéde hallatán.
Pedig Jézus a mélyben bizalmat kéri ettől az embertől. A mi világunk igazán a gazdag ifjú világa, mert nincs bizalom! „Kösd be a biztonsági övedet!” „Biztonságos befektetésre tedd be a pénzed!” Ezt persze a bankban biztonsági őrök vigyázzák. „Végezz biztonsági mentéseket a biztonságos védelemmel ellátott számítógépen! És a legkeményebb elvárás, hogy még a halálod utánra is biztosítsd be a családod. Mert milyen apa az, aki bármikor meghalhat, és netalán itt hagyja a családját a semmiben? Biztonság kell minden körülmények között.
Jézus kérése ma hozzánk: a bizalom. El mered engedni biztonságodat a bizalomért? A biztonsági kínálat mindig az ember félelmére apellál. Ez a fiatalember belül retteghetett, mert az ember megijed néha magától is. De azt gondolta, hogy most a Jóisten végre elé teremtett valakit, aki biztonsági ernyő alá helyezi még az örökéletét is. Félelme nem engedte meg a bizalmat. Nekünk sem.
Ugyanakkor a félelem egyfajta vágy is: Ha például félek attól, hogy becsapnak, akkor vágyom arra, hogy őszinte légkörben éljek. Ha félek attól, hogy egyedül leszek, akkor vágyom a közösségre. Ha ki tudjuk bányászni valamiképpen szívünk mélyéről vágyainkat, akkor jó döntéseket tudunk hozni. Mert ezek már a bizalomról szólnak. Jézus mindig kézzelfogható és testhezálló utat mutatott az embereknek. „Mit akarsz?” „Mire vágysz a mélyben?” „Tedd meg!” „Gyere, kövess!” A bizalom útja ez a fajta kibontás. Formáld át a félelmeidet a visszájára: vágyakká! Igy meghalljuk Jézus szavát.
2024. október 13. – Évközi 28. vasárnap
Abban az időben: Amikor Jézus útnak indult, odasietett hozzá valaki, térdre borult előtte, és úgy kérdezte: „Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?” Jézus megkérdezte: „Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak az Isten. Ismered a parancsokat: Ne ölj! Ne törj házasságot! Ne lopj! Ne tanúskodj hamisan! Ne csalj! Tiszteld apádat és anyádat!” Ekkor az így válaszolt: „Mester, ezeket mind megtartottam kora ifjúságomtól fogva.” Jézus ránézett és megkedvelte. Ezt mondta neki: „Valami hiányzik még belőled. Menj, add el, amid van, oszd szét a szegények közt, és így kincsed lesz az égben. Aztán gyere és kövess engem!”
Ennek hallatára ő elszomorodott, és leverten távozott, mert nagy vagyona volt. Jézus ekkor körülnézett, és így szólt tanítványaihoz: „Milyen nehezen jut be a gazdag az Isten országába!” A tanítványok megdöbbentek szavain. Jézus azonban megismételte: „Fiaim, milyen nehéz bejutni a gazdagoknak az Isten országába! Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni az Isten országába.” Azok még jobban csodálkoztak, és kérdezgették egymást: „Hát akkor ki üdvözülhet?” Jézus rájuk nézett és folytatta: „Embernek lehetetlen ez, de Istennek nem. Mert Istennek minden lehetséges.”
Ekkor Péter megszólalt, és ezt mondta neki: „Nézd, mi mindent elhagytunk, és követtünk téged”. Jézus így válaszolt: „Bizony mondom nektek, mindenki, aki értem és az evangéliumért elhagyja otthonát, testvéreit, anyját, apját, gyermekeit vagy földjét, százannyit kap most, ezen a világon, otthont, testvért, anyát, apát, gyermeket és földet – bár üldözések közepette –, az eljövendő világban pedig örök életet”.
