Kettős spirál – a lélekben is

Nem tudunk megbocsátani. A lélek lenyomatát, egy őstudást nem lehet felülírni csak úgy! Ma sokan jönnek ilyen forradalmi üzenettel: nem számít, felejtsd el! Lényegtelen, hogy…

Nem tudunk megbocsátani. A lélek lenyomatát, egy őstudást nem lehet felülírni csak úgy! Ma sokan jönnek ilyen forradalmi üzenettel: nem számít, felejtsd el! Lényegtelen, hogy te Capulet vagy Montague vagy. Ezzel megkérdőjelezik azt az egész létállapotot, amiben Rómeó és Júlia élt. De a két család őskép. Egyfajta létértelmezési állapot, amit csak akkor lehet felülírni, ha egy nagyobb szerelem születik meg a szívben.
Sokszor megtörtént az életemben, hogy tüzes szerelemmel kezdtem el valamit. Beszélgetést, emberi kapcsolatok hálójának szövögetését, sok mindent. Lobogott előttem a jó és a szép képe. De jött egy ember, jöttek valakik, akik ellentámadásba indultak. Számukra idegesítő volt az a Lélek adta lelkesedés. Ez a tűz érdeket sértett. Elindult a negatív spirál. A rombolás, a megsemmisítés, az örvény, a vákuum igyekszik megkötni, beszippantani a pozitív energiákat, nehogy azok életre keljenek. Nehogy lobogjon a láng. Csak füst legyen és levegőtlenség. Ilyenkor az emberben működésbe lép egyfajta józanság. Szeretne túlélni.
Az örvényben hagyja magát, és a vízáram oldala felé kirúg a mélyben. Vigyen föl az ár! Nem lehet az árral szemben sokáig semmit sem tenni. Szükségképpen létezik azonban felfele vivő erő is az örvény mellett. A tűzben is ott vannak a parázsló kis fészkek, ezek abban a pillanatban fellobbannak, amint oxigént kapnak.
A Lélek életet, változást akar hozni. Mitől lesz változás? Az ember felismeri, hogy sajnos vonzza a negatív energia. Beszippant az örvény. Valahogy ki kell kerülni ebből az erő-térből. Épp úgy, ahogyan a tűz megtalálja a kapcsolatot az éltető levegővel, vagy az örvényben az ember kirúg.
A szívünkből jövő megbocsátás ez a kirúgás, vagy lángra kapás. A lefele húzó erők ellenében elindul egy másik, amelyik fölfele visz. Születik valami új. A negatív spirálból a pozitív spirál.
Két ember találkozhat úgy, hogy gyógyulás, bocsánat, élet születik bennük. Ha összeérünk, Te meg Én, akkor közöttünk megszületik valami, ott elindul az új élet. De ahol ez nincs, ott az élet elakad. A levert porfelhő betakar mindent.
Pünkösd az új életről szól, a Lélek tüze elindít egy másik úton, felfele száll a lobogó tűz. A régi elmúlt. Valóság lett a bocsánat erőtere.
Új Isten-szerelem lobbant fel bennünk!
Mintha ez a kettős spirál-mozgás az egész élet alaplüktetése lenne. Gyönyörűen festette ezt meg Nikola Sarić több képén, e műveinek címe: Életkör. https://www.nikolasaric.de/portfolio/zyklus-des-lebens/
2022. június 5. – Pünkösdvasárnap
Amikor a hét első napján (Húsvétvasárnap) beesteledett, Jézus megjelent a tanítványoknak ott, ahol együtt voltak, pedig a zsidóktól való félelmükben zárva tartották az ajtót. Belépett és így szólt hozzájuk: „Békesség nektek!” Miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát. Az Úr láttára öröm töltötte el a tanítványokat. Jézus megismételte: „Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket.” E szavak után rájuk lehelt, és így folytatta: „Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek nem bocsátjátok meg, az nem nyer bocsánatot.”
Jn 20,19-23
Kép: Nikola Sarić

Similar Posts