2011-03-30

Áldás békesség, szeretettel köszöntjük hallgatóinkat, Fekete Ágnest, az adás szerkesztőjét hallják. Az emberi nyelv az, amivel a legtöbb jót és rosszat tehetünk. Az ember többek között azért ember, amit a szájával tesz. Mégis, a legmélyebb érzéseinket talán nem is tudjuk kifejezni a nyelvünkkel. Vannak olyan mély üzenetek, amik szavakba nem foglalhatóak. Ezeket fejezi ki az ember jelképekkel. A jelképek nagyon erős üzenetek, és az ember önazonosságát fejezik ki. Pécsi L. Dániel jelképtervezőnek most látható kiállítása a budai várban, a Magyar Kultúra Házában. Ő tervezte a legtöbb közegyházi címert is, amelyeket most bemutat. Jelmondata ez: "Nemcsak nyelvében, hanem jelképeiben is él a nemzet." Először ennek a jelmondatnak születését meséli el. Éppen egy sárospataki konferencián járt akkor…

Pécsi L. Dániel: Megdöbbenve tapasztaltam, hogy a harmadik-, negyedikgenerációs amerikai magyarokon már akkor ki volt téve a koronás címeres kitűző, pedig azért jöttek, hogy megtanulják a magyar nyelvet. Amikor erről beszélgettem velük, azt mondták, hogy az írektől is elvették a kelta nyelvet, de attól még az írek írek maradtak. Az írek is büszkék a saját szimbólumukra, a címerükben szereplő ír hárfára. Ekkor jöttem rá arra és született meg bennem a gondolat, hogy ha a nyelvét el is veszti egy közösség, de vannak meghatározó jelképei, akkor az még megtarthatja az önazonosságát és az önbecsülését. Széchenyitől tanultuk, hogy "Nyelvében él a nemzet" – én pedig azt mondtam, hogy nemcsak nyelvében, hanem jelképeiben is él a nemzet. Debrecenben, amikor a Kárpát-medencei református egyháztestek egyesültek, akkor nyertem el azt a pályázatot, aminek a címere itt látható.
Fekete Ágnes: Nézzük meg!
Pécsi L. Dániel: Zöld halmon áll a pelikán, aki a fölsebzett begyéből kiömlő vérrel a fiókáit eteti. Tudjuk, hogy a pelikán az önfeláldozás szimbóluma. Jelen esetben a pelikán Krisztust jelképezi, a fiókák a gyülekezetet és a kiömlő, tápláló vér pedig a hitet. Piros háttérben nap és hold szimbólumot látunk, ami nemcsak a székelységre utal, hanem a nap az Atyát, a hold a Fiút és a teljes kép a pelikánnal a Szentháromságot jelképezi.
Fekete Ágnes: Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?
Pécsi L. Dániel: Bethlen Gábor kedvenc igei jelmondata volt ez. A kétezres millennium alkalmából felajánlottam, hogy elkészítem azon határontúli református egyháztesteknek a címereit, akik még nem rendelkeznek ezzel.
Fekete Ágnes: Vegyük csak a magyarországi négy kerületnek a címerét! Miért ezek a jelképek?

Pécsi L. Dániel: A Tiszáninneni Egyházkerület címerében a következőt látjuk: a felső címermezőben zöld hármas hegyvonulaton ugyanazt a pelikán szimbólumot. Az alsó mezőben négy ezüst pólyát látunk vörös mezőben, ami a Tiszát, a Bodrogot, a Sajót és a Hernádot jelképezi. A nyitott Bibliát, kétoldalt az úrvacsora jelképével, egy búzakalásszal és egy szőlőfürttel. A búzakalász Krisztus testét, a kenyeret, a szőlőfürt pedig Krisztus vérét, a bort jelképezi, amit az úrvacsorában a református hívek magukhoz vesznek. A nyitott Biblia pedig arra a Bibliára utal, amit a Tiszáninneni Egyházkerülethez tartozó Göncön fordított le Károli Gáspár, és Vizsolyban nyomtak ki. A címer fölött látunk egy páncélzatot sisakkoronával, ami a Sárospataki Református Kollégium szimbóluma. A szárnyas angyal, aki jobbkezében egy nyitott Bibliát, a balkezében pedig egy harsonát tart.
Fekete Ágnes: Ez az ítéletre utal?
Pécsi L. Dániel: Igen. Az utolsó ítéletre.

Fekete Ágnes: A dunántúli címeren miért van egy hajó?
Pécsi L. Dániel: Kettős jelentést hordoz. A keresztény szimbolika rendszerében a hajó az egyházat is jelenti, hiszen a templomok is hajóformát vesznek fel. Furcsamódon a vitorláshajón evezők is láthatók. Ez azokra a dunántúli prédikátorokra utal, akiket gályarabságra vittek.
Fekete Ágnes: És a tetején?
Pécsi L. Dániel: A Szentlélek szimbóluma, a galamb látható, háttérben az aranyló nappal. Ezt az ottani teológus professzorok javasolták, hogy szerepeljen a sisakkoronán.
Fekete Ágnes: "Nem erővel, nem hatalommal…
Pécsi L. Dániel: …hanem az én Lelkemmel"

Fekete Ágnes: Nézzük a Tiszántúli Egyházkerület címerét!
Pécsi L. Dániel: A Tiszántúli Egyházkerület címere, Debrecen város címere. Amikor 1909-ben volt a nagy Kálvin-évforduló és Genfben fölállították a Reformáció Emlékművét, akkor az ottani szervezőbizottság megkereste az akkori magyar református egyház vezetőségét, hogy tegyenek javaslatot, ki szerepeljen az emlékművön és egy címert is küldjenek el. Debrecen város címere alá tették ezt a szalagot. Ugyanis addig a Magyarországi Református Egyház nem használt külön címert.

Fekete Ágnes: És a Dunnamellék?
Pécsi L. Dániel: Dunamelléknek volt már címere. Feltehetően a Magyarországi Református Egyház címerével azonos időben, néhány év eltéréssel készülhetett. Nem sikerült kideríteni, hogy pontosan ki és mikor alkotta.

Elkészítettem a Vizsolyi Egyházközség címerét is, amelyen szerepel a sajtó, amin kinyomtatták az első magyar nyelvű Bibliát. Piros mezőben ez a stilizált nyomdagép, alfával, ómegával, betűjelekkel és egy átlósan lefektetett pennával, ami Károli Gáspárt szimbolizálja. A Hernádot jelképezi az a hullámvonal, mert ott folyik el Vizsoly határában. Itt egy hármashalmon bárány látható.
Fekete Ágnes: Mi van a báránynál?
Pécsi L. Dániel: A bárány kezében egy vörös keresztes zászlót tart. Tudjuk, hogy a bárány is Krisztus szimbóluma, a zászló a győzelmet is jelképezi, a piros szín pedig a vértanúságot óhajtaná kifejezni.
Pécsi L. Dániel: Vannak katolikus vonatkozású címerek is. Itt látható az Esztergom Belvárosi Szent Péter Pál Plébánia címere. Nyolc vágás vörös, ezüst, úgynevezett árpádsáv. Zöld mezőben a Pétert jelképező kulcs és a Pált jelképező kard andráskereszt formában, mert tudjuk, hogy mind a ketten vértanúhalált haltak.
Mutatok egy nagyon érdekes falucímert. Még nincs felavatva, de reményeim szerint fel lesz. Ez Kocs község címere. Tudjuk, hogy ott gyártották azokat a könnyűszerkezetes kocsikat, ami forradalmasította a személyi utaztatást a tizenötödik században. A lakosság fele református, a másik fele római katolikus. Szerettem volna az ökumenizmust úgy megjeleníteni, hogy az egyházkerület címeréből beemeltem a főcímerképet, ami arra utal, hogy a Dunántúli Református Egyházkerülethez tartoznak.
Fekete Ágnes: A vitorlást és a gályarabokat?
Pécsi L. Dániel: A jobb oldali mezőben pedig Isten szemét, a háromszögben lévő szemet. Már az ezerkétszázas évek elején említik az oklevelek a falu létezését. A címerpajzs alatti szalagon a Kocs név mellett szerepel a Kálvincsillag és az apostoli kereszt. Volt alkalmam részt venni olyan katolikus misén, ahol a reformátusok is ott voltak és voltam olyan református istentiszteleten, ahol a katolikusok is jelen voltak. Ismerik egymás énekeit és tiszteletben tartják egymást.
Az egyházi címerek után jönnek a településcímerek. Megmutatom Gönc címerét. Gönc 2001-ben kapta vissza városi rangját. A XVII. század végén egy ideig még Abaúj vármegyének is a megyeszékhelye volt. Aztán Kassa vette át ezt a szerepet. Itt is a címerpajzs egy hullámvonallal kétfelé van osztva. A hullámvonal a Hernádot jelképezi. A felső címermezőben látjuk a nyitott Bibliát, alfa ómegával és a keresztbevetett pennával. Alatta egy kardot látunk, mert II. Rákóczi Ferenctől hajdúvárosi rangot kapott. Alul pedig a híres gönci hordó stilizált másolata látható. Egy szekérre három gönci hordó fért. Ezeket a finom tokaji nedűket szállították Lengyelországba, Oroszországba arannyal vetekedő áron. Ebből gazdagodtak meg a Rákócziak. Így tudtak olyan nagy mecénások lenni.

Fekete Ágnes: Itt mit láthatunk?
Pécsi L. Dániel: Ezek unitárius címerek. Tizenkilenc látható itt. Kiemelném Énlaka címerét. Ott látható az egyik kazettás mennyezeten ez a gyönyörű szép életfa jelkép. A vörös pólyán pedig rovásírással az unitáriusok jelmondata: "Egy az Isten".
Fekete Ágnes: A kazettán is rovásírással van felírva?
Pécsi L. Dániel: Igen. A kevés rovásírásos emlékek egyike található az énlaki templomban.
Fekete Ágnes: Ez itt nagyon érdekes. "Isten áldja a tisztes ipart!"
Pécsi L. Dániel: Ez a Dorogi Ipartestület díszzászlaja. A magyar ipartestületeknek ez volt az általánosan elfogadott jelmondata: "Isten áldja a tisztes ipart!" Ezen az oldalon pedig a szakmák jelképei láthatók. Ott látjuk a kőműves szakmát jelképező függőónt és kőműveskanalat. A suszterkalapács a cipészeket, a két villámjel között egy generátor és egy transzformátor szimbóluma pedig a villanyszerelőket jelenti.
Fekete Ágnes: Ez már nagyon új.
Pécsi L. Dániel: Gömörország egy virtuális ország. A Gömöri Múzeum igazgatója rimaszombati és gömöri barátaival elhatározták, hogy az egykori Gömörországot, ha már nem tudják teljes valójában föltámasztani, akkor legalább egy virtuális országot létrehoznak. Kikiáltották Gömörország megalakulását. Ez a címer az egykori Hont és Gömör-Kishont vármegyék címeréből tevődik össze. Egy négyosztatú címerpajzson az egykori Gömör-Kishont vármegyét jelképező egytornyos vár szerepel. Magyarul Gömörország, németül Gemerland és szlovákul Gemersko. A barátaim, velem együtt naivan azt hitték, hogy ez a fajta testvériség, amit ez a címer és körfelirat jelképez, meg fog valósulni.
A szívemhez közel áll a Halásztelki Református Iskolacentrum három címeres zászlaja, ugyanis az unokám is oda jár. Egyszer nagyon büszkén mondta, hogy "Papa, a teremben is a te címered van kitéve."
Fekete Ágnes: Nagyon szép mondat van aláírva.
Pécsi L. Dániel: Bocskai Istvántól való az idézet. "Hitünknek, lelkiismeretünknek és régi törvényünknek szabadságát minden aranynál följebb becsüljük." Az eddigi tapasztalataim azt mutatják, hogy főleg olyan helyeken születtek címerek, ahol a hitnek igen fontos szerepe van. Ezért tartom fontosnak, hogy a kisközösségeknek, oktatási intézményeknek legyen saját jelképe, amivel azonosulni tud, s amire az adott közösség az évszázadok múlva is büszke lesz. Főként, ha jó a címer és azt fejezi ki, amit a közösség múltja és jelene megkíván.

Fekete Ágnes: A szavak azért mégiscsak fontosak jelképeinken túl is. A leírt szónak különösen nagy ereje van. Az nem száll el, ahogy a mondás is tartja. Most egy könyvecskéről lesz szó, amit éppen azért ajánlanak betegek számára, mert biztonságot, erőt adó, megmaradó szavak vannak benne. Gál Judit debreceni kórházlelkész beszél a Kálvin Kiadónál nemrég megjelent könyvekről.

Gál Judit: Kórházlelkészekként azt tapasztaltuk – hiszen ez a könyv több kórházlelkész munkája – hogy a betegek várják, hogy valamit kézbe kapjanak. Nagyon rövidet, nagyon gyakorlatiasat, ami őket abban az élethelyzetben meg tudja szólítani. Az írások azokból az igehirdetésekből születtek, amik a kórházban hangoztak el, olyan versekből, történetekből, amiket a kórházban használunk, vagy ott hallottunk. Név nélkül egy-két ilyen történet is elhangzik a betegágyról. Az első könyv a Mária, Márta, Lázár történet alapján az "Akit szeretsz, beteg" címet viseli. Vigasztaló, bátorító igemagyarázatok, versek vannak ebben a válogatásban. A második könyv a "Fájdalmak iskolája", elsősorban azoknak íratott, akik hosszabb időt töltenek a betegágyon, ahol mindent átértékelnek. Eredetileg egy kötet lett volna, de nagyon fontos cél volt, hogy megfizethető áron, olcsón juthassanak hozzá a betegek és a látogatók. Ezért lett két részre osztva. Nagy segítség, amikor egy-egy gyülekezet többet vásárol ezekből a könyvekből és odaadja a betegeknek, hogy a betegágyak mellett ott legyenek az Igék. Egyik kedves emlékem egy húsvéti úrvacsoraosztás. Az egyik osztályon többen összejöttek és úrvacsoraosztás volt. Az úrvacsoránál mindenkinek egy Igét mondtam. Az istentisztelet után a betegek könnyes szemekkel visszamentek az osztályra. Aznap délben a főorvos hívatott és elmondta, hogy az úrvacsoraosztás után a betegek egy nagy csoportos foglalkozásra mentek, ahol kicsit mosolygós felháborodottsággal kérdezték az orvost, hogy miért mondott el mindent róluk a lelkésznőnek. Nem értette a főorvos, hogy miről beszélnek, míg valaki kibökte, hogy olyan mondatokat mondott nekünk a lelkész, ami teljesen ránk illett és pontosan nekünk szólt. Nyilván nem tudtam a történetükről. Ezt sem én, sem a főorvos nem tudtam volna így összehozni. Nagy ajándék az emberek bizalma, ahogy megnyílnak és olyan történeteket mondanak el az életükből, ahol egyrészt nagy emberi méltóságról vagy emberi küzdelmekről, másrészt istenélményekről tesznek tanúbizonyságot, függetlenül attól, hogy ki milyen felekezetű, ki mennyire tradicionális módon vagy egészen más utakon éli a maga hitéletét. Gyönyörű történetek hangoznak el. Ezeknek részesévé válni tényleg ajándék. Másrészről nagyon nehéz a mai egészségügyi körülmények között látni azt, hogy mennyire kiszolgáltatott az ember, akinek sokszor nagyon nagy szakmai segítséggel lévő segítői vannak, de olyan segítők, akiknek már nincs idejük a betegre. Nagyon átalakult az egészségügy. Ezt mindannyian érezzük, de a beteg érzi leginkább.

Fekete Ágnes: Kicsit ilyen darálóvá lett?
Gál Judit: Sokszor lélektelenné lett. Márpedig szenvedő ember mellett lenni lélektelenül nem lehet. Harmadrészt, ha az egyházunk oldaláról nézem, akkor ajándék, hogy vannak kórházlelkészi szolgálatok és lehetőségek. Ugyanakkor nagyon sok kórház van és sok helyen nem érhető el a lelkészi segítség.
Fekete Ágnes: Ezzel kapcsolatban van valami terv?
Gál Judit: Álmodozás van. Nyilván nagy vágy lenne, hogy legalább a megyei jogú kórházaknak legyenek önálló kórházlelkészei. Néhány helyen működik is. Gyülekezeti önkéntes beteglátogatók is vannak, akik munkáját a kórházlelkész hangolja össze. Nagy lehetőség lenne azokban a kórházakban, ahol nem oldható meg az önálló kórházlelkészi szolgálat.

Fekete Ágnes: Ha jól tudom, van is ilyen képzés.
Gál Judit: A Gyökössy Intézetnek több éve vannak beteglátogató képzései. Ezek nagyon gyakorlati képzések. Több gyülekezetben szerveződtek kis csoportok és területenként elindultak. Ahol egy gyülekezet nyitottá válik, ott a résztvevők nagyon jól érzik magukat a képzésben és sokkal komolyabban, rendszerezettebben végzik utána a szolgálatot.
Történt egyszer, hogy valakinek döntenie kellett arról, hogy elfogadja-e a dialízis kezelést. A veséjével komoly gondok voltak és alá kellett írni, hogy ettől kezdve, esetleg sok-sok éven keresztül hetente háromszor művesekezelésben vesz részt. Ő ezt nem akarta, tudva azt, hogy ha nem írja alá, akkor meg fog halni. A kezelőorvosa kérte a lelkigondozói látogatást. A bácsi, amikor megtudta, hogy egy lelkész állt meg az ágya mellett, felállt és dühösen annyit mondott, hogy "Hagyjanak engem békén!", és kiment a szobából. A kolléganőm az ágyra letett egy igéslapot, a többiekkel még beszélgetett egy kicsit, majd elment. Másnap, amikor az osztályon járt ez a bácsi megállította, megkérdezte tőle, hogy ő hozta-e azt a kis lapocskát, amin Jeremiás könyvéből volt egy idézet: "Mert csak én tudom, mi a tervem veletek – így szól az Úr: békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek…" Annyira szíven ütötte ez a mondat, mert addig ő akart dönteni, de az Ige elgondolkodtatta, és megértette, hogy Isten jobban tudja, hogy mi a terve az életével, mint ő maga. Ezután bement és aláírta a beleegyező nyilatkozatot.

Fekete Ágnes: Hallgassák meg a következő hét református eseményeit, híreinket!

A Bethesda Kórház energiaellátásában a megújuló és alternatív energiaforrásokat használják ezután. A berendezés átadási ünnepsége március 31-én, csütörtökön 11 órakor lesz Budapesten a Bethesda utca 3. szám alatt.

Dr. Pálhegyi Ferenc tart előadást a gyermeknevelésről április 4. és 7. között mindennap 17 órakor a szarvasi református templomban.

A Miskolci Egyetemi Lelkészség szervezésében párkapcsolati kurzust tartanak az egyetemen március 30-án, azaz ma este 19 órakor Miskolcon az Egyetem C/1. épületében.

Nőszövetségi konferencia lesz április első hétvégéjén péntek délutántól, vasárnap délig Balatonfüreden, a Siloám Otthonban.

Konfirmandus találkozó lesz április 2-án, szombaton 10 és 16 óra között a Debreceni Nagytemplomban.

Hűvösvölgyi Ildikó Reményik Sándor műveiből ad elő április 3-án fél ötkor Budapesten az Október huszonharmadika utca 5. szám alatti templomban. Az est adományai a Lepramisszió javát szolgálják.

Az Úr érkezése címmel országos ökumenikus szavalóversenyt rendeznek április 1-én és 2-án, Nyíregyházán, az evangélikus gimnáziumban.

A Fasori Énekkar fennállásának ötödik évfordulóján Draskóczy Lídia és Széles László ad műsort április 3-án, vasárnap 17 órakor Budapesten a Városligeti fasor 5. szám alatti templomban.

Sófár virrasztás lesz április 1-én, pénteken este 8 órától másnap reggel 8 óráig a budapesti Gazdagréten, a Rétköz utca 41. szám alatt. Mindenkit várnak az egész éjszakás dicsőítésre, ahol sok közbenjáró ima, éneklés és úrvacsorai közösség is lesz.

A Tatai Református Egyházközség Kenderke Alapfokú Művészeti Iskolája részt vesz a Budapesti Millenáris Parkban megrendezésre kerülő, "Család Ünnep Európával" elnevezésű európai uniós családi napon április 2-án, szombaton 11 órakor és 18 óra harminckor.

Pétery Dóra orgonahangversenye lesz április 3-án, 18 órakor, Budapesten a békásmegyeri evangélikus templomban.

Fekete Ágnes: Hallgassuk meg Isten szavát Máté evangéliuma 6. részéből!

"Amikor böjtöltök, ne nézzetek komoran, mint a képmutatók… Bizony mondom nektek megkapták jutalmukat. …Amikor böjtölsz, böjtölésedet ne az emberek lássák!" (Máté 6:16-18.)

Jézus számára természetes a böjt. A reformáció idején eleink a középkor sok túlkapását hangsúlyozták, ezért a felszínes vizsgálat azt mondaná, a reformáció elvetette a böjtöt. Nem így van. Csupán azt hangsúlyozták, a böjt lényege az imádság, az Istenre figyelés és nem a nem evés. Üres szabályokká alakulhat, ha csak külsődleges módon közelítjük meg a böjtöt. Nyilván nem az a lényeg, hogy most nem disznóhússal, hanem hallal lakom jól. Mégis szükségünk van a test megfegyelmezésére. Akármilyen jónak tartjuk magunkat, azért a testünk lusta, önző, pontosan úgy, ahogyan Péteréké is az volt, amikor a Gecsemáné kertben voltak, és elaludtak és nem voltak képesek Jézussal imádkozni egy kellemes húsvéti vacsora után. Testünk néha így átveszi az irányítást, és nem engedi, hogy a lélek igenlése megvalósuljon.
Itt is két véglet fenyeget bennünket, mint annyiszor az életben. Vannak, akik azt mondják: Isten boldogságot akar adni, Krisztus megszabadított, szabad vagyok, milyen őrültség mindenféle önsanyargatásról beszélni! És azt, hogy képtelenek a fegyelemre, így igazolják vissza. A másik véglet, amikor valaki szenvedéseivel szinte érdemeket akar szerezni, úgy érzi, már-már a Megváltóhoz közelít az élete. Jézus nekik mondja: Kend be a fejedet, mintha ünnepelnél, hogy senki ne lássa böjtödet! Ne úgy élj, hogy szemrehányás legyen minden tetted a többi ember számára! Dietrich Bonhoeffer írja: "Jézus nem a keresztyén ember vidám arcára gondol, mint mintaképre, hanem arra, hogy a helyes magatartás elrejtett, nem tud magáról. A szem sem látja magát, csak a másikat. Ez az elrejtettség egyszer nyilvánvalóvá lesz, de csakis Istenben és nem önmagában." Befelé figyelni, nem képet mutatni magunkról, hanem önmagunkat adni.
Az evangéliumokban sokszor szerepel két ember Jézussal együtt. Ezekben a történetekben Jézus mindig az ellen szól, aki a másikról beszél. Ott van például a bűnös ember és a farizeus imája. A vámszedő csak annyit tud mondani: "Uram, bocsáss meg!" Míg a farizeus: "Köszönöm Uram, hogy nem vagyok olyan, mint az." Egy kicsit oldalra nézett imádság közben, nem csak az Istenre figyelt. De hasonló Mária és Márta története is. Márta azt kérdezi Jézustól: "Nem veszed észre a testvéremet?" Mária pedig csak Jézust vette észre. Egyszerűen nem jutott másra a figyelméből. De a tékozló fiú is csak ennyit tud mondani: "Atyám, fogadj be!", míg a bátyja: "Ennek levágod a tulkot és nekem még egy kecske sem jár?" A történetek egyik szereplője mindig egy irányba néz, a másik pedig ide-oda figyel, megosztja magát, oldalra sandít.
A böjtölés lényege az, hogy csak Isten létezik a számomra. Nem osztom meg a figyelmemet senkivel és semmivel. Ezt a figyelmet adja meg nekünk Isten! Ámen.