Tágas térre hív Isten
Tágas térre hív Isten, amikor belépünk az életbe. Szűk csatornán jutunk ide, hogy útra keljünk, és keressük az igazi otthont. Bőség és szűkösség: nincs élet…
Tágas térre hív Isten, amikor belépünk az életbe. Szűk csatornán jutunk ide, hogy útra keljünk, és keressük az igazi otthont. Bőség és szűkösség: nincs élet e kettő ritmusa nélkül.
Isten világában nagyon sok lakóhely van. Az egy tágas, bőséggel teli ház. De nem a miénk. Itt a földön az elveszett otthon fészekmelegét keressük szüntelen. Magunk gyártotta szükség az, amikor kis világunkat zsalugáterekkel bezárjuk, hatalmas kerítések közötti pici, szűkös világunkban azt hisszük, hogy látjuk az egészet.
Jézus számára a szűkösség nem arra van, hogy a többiekkel szemben korlátozzuk a teret, hanem, hogy önmagunkat korlátozzuk az igazi otthonért. Pedig hamar észrevesszük azt, ami nekünk korlátokat állít: nem kapom meg, nem érem el, szűkül a pénztárca és a lehetőség. Ezeket a csökkenő tereket érzékeljük.
Isteni üzenet, hogy a bő gatyát kell beszűkíteni, szoros övet kötni, hátralépni, magunkat visszafogni, vállalni a szűk kaput, mert Isten tágasságáról különben nem lesz fogalmunk.
2025. augusztus 24. – Évközi 21. vasárnap
Valaki megkérdezte tőle: „Uram, kevesen üdvözülnek?” Ezt válaszolta neki: Törekedjetek bemenni a szűk kapun, mert mondom nektek, sokan próbálnak majd bejutni, de nem tudnak. A ház ura feláll és bezárja az ajtót, ti meg kint maradtok és zörgetni kezdtek az ajtón: Uram, nyisd ki nekünk! Akkor azt fogja nektek mondani: Nem tudom, honnan valók vagytok. Ti bizonygatjátok: A szemed láttára ettünk és ittunk, a mi utcánkon tanítottál. De ő megismétli: Nem tudom, honnan valók vagytok. Távozzatok egy szálig, ti gonosztevők! Lesz sírás és fogcsikorgatás, amikor Ábrahámot, Izsákot, Jákobot és a prófétákat mind az Isten országában látjátok, magatokat meg kirekesztve. Jönnek majd keletről és nyugatról, északról és délről, és helyet foglalnak az Isten országában. Így lesznek az utolsókból elsők, és az elsőkből utolsók.
Lk 13,22-30
