Fogyjanak az intéznivalók!
Mintha futószalagon mennének az emberek a templomba. Szép rendben fogyjon az intéznivalók listája! Egyik nap a másik után. Ma a templomi dolgokon a sor. És…
Mintha futószalagon mennének az emberek a templomba. Szép rendben fogyjon az intéznivalók listája! Egyik nap a másik után. Ma a templomi dolgokon a sor.
És tényleg elintéződik minden! A galamb életét adja, mi feláldozzuk, visszaáll az egyensúly. Aztán néha az emberben feldereng egy rossz érzés: Tényleg ez volna az élet? Valóban azért éljük le itt ezt a 80 évet, hogy rendben menjenek a futószalagok?
Ostorcsapást hallok. Valaki mindent egy lapra tett fel azért, hogy leszálljak a gépezetről. Hogy megkérdezzem magamtól: Mi történik bennem?
Egyszerre észreveszem magam. Ahogy itt térdelek csendben, mintha templomot formálna a testem. Isten háza vagyok. Zakatolnak gondolataim pont úgy, ahogyan az árusok annak idején. Óriási a jövés-menés! Vállalom az ostor tisztítását? Be tudom engedni a fájdalmat azért, hogy végre csend legyen? Tudok gyökeres változást is elképzelni, vagy csak a futószalagot?
Az átalakulás első lépését mindig befelé tehetem meg. Először magamat, testem templomát tudom megtisztítani, csak utána történhet bármi kívül.
„Gyere templomodba szabadon
És borítsd fel az asztalokat
Hódítsd vissza figyelmemet, ez
a tiszta változás.
Gyere, ahogy jöttél, csecsemőként anyáddal,
Hogy az ártatlanság megtisztíthassa és birtokba vehesse e földet
Gyere, ahogy jöttél, mint fiú, aki apját keresi
Kérdésekkel és biztos válaszokkal,
Gyere, ahogy jössz ezen a napon, dühös férfiként
Engedd szabadjára ostorodat, amely utat tör bennem.
Söpörd le rólam a félelmet, a szégyent, a veszedelmet
Tanítsd meg újra, hogy kié szeretetem.
Rombold le bennem a halál barikádjait
És szakítsd ketté a fátylat utolsó lélegzeteddel.”
(Malcolm Guite)
2025. november 9. – Vasárnap
Abban az időben mivel közel volt a zsidók húsvétja, Jézus fölment Jeruzsálembe. A templomban árusokat talált, akik ökröt, juhot és galambot árultak, valamint pénzváltókat, akik ott ültek. Ekkor kötelekből ostort font, és kikergette mindnyájukat a templomból, ugyanígy a juhokat és az ökröket is, a pénzváltók pénzét pedig szétszórta. Az asztalokat felforgatta, a galambárusoknak meg azt mondta: „Vigyétek innét ezeket, ne tegyétek Atyám házát vásárcsarnokká!” Tanítványainak eszébe jutott, hogy írva van: „Emészt a házadért való buzgóság.”
A zsidók erre így szóltak: „Miféle csodajelet mutatsz, hogy ezeket teszed?”
Jézus azt válaszolta: „Romboljátok le ezt a templomot, és én három nap alatt fölépítem!”
A zsidók azt felelték: „Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt fölépíted azt?”
Ő azonban testének templomáról beszélt. Amikor feltámadt a halálból, tanítványainak eszébe jutott, hogy ezt mondta, s hittek az írásnak és Jézus szavainak. Jn 2,13-22
Kép: Alexander Smirnov
